Király Kinga Júlia
A rothadás esztétikája
A baljós és bűbájos Carlo Gozzi

">>...beépülünk a funkcionalitás minimalista világrendjébe, az önfenntartás mértékletes-ségébe, hogy létrehozzuk azt a mintha tesztállapotot, amely hamisan a természet egyszerű tökélyével hivalkodik.<< Ezt igyekszik elkerülni a Gozzi-féle színház. A három narancs szerelmese esztétikai értelemben arról szól, hogy nem fog tudni feltörni az, ami a fegyelmezett-ség és leegyszerűsítés során betokosodik. Onnan már nincs kitörés, emigráció van, ami visszaveti az életet a falak mögé. A falak lebontása bármiáron? Nem, Gozzi nem ezt mondja, a falakat nem lehet lebontani, de elérkezett az idő, hogy beeresszük a közönséget. Az élet megoldhatatlan, de a nyilvánosság elé kitéve, tompul a fájdalom. Be kell ereszteni a közönséget, és hagyni kell, hogy a játék magával ragadja őket is." (Láng Zsolt, Élet és Irodalom)