Talált vers / Átörökített magány

Lászlóffy Csaba
Átörökített magány[2015. június]



„Mit igazolsz? Az életet? A halált?”
(Toldalagi Pál: Oldott magány)


A befejezetlenség szépsége, titokzatossága: a folytatásé.
Milyen érzés lesz? – kérdés: kinek! – feltámadni, ennyi
(fölösleges) tudás nélkül. Az inkarnáció »artikulálatlan«
neobarbár ízű kockázatai. A tévedhetőségek. Ki kit győz le
– vagy meg (!) – az átörökítésben: az újratanult üvöltések és
az örök hiányt kitöltő csend közepette? Az erotika éjszakai
stációi a túlfűtött test szárazra vetett ideggóc-iszonyata után.
S a lehetetlennel játszó lehetőség: hogy magadra ismerhetnél
valaki másban.

2012. április 24.






Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Lászlóffy Csaba


A szerzőtől még

   Versek


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.