Vers, próza / Édes hazám - vészkijárat

Keszthelyi György
Édes hazám - vészkijárat[2018. december]



Gyülekeznek a szégyentelenek,
buldózereken érkeznek,
fintorogva, beolajozva,
feketén, mint a féknyom.

Bontani kell a könyvtárakat,
elfüstölni a felvilágosodást,
semmi sem vész el,
csak a vészkijárat.

Söprögetnek már,
erdőt, levegőt,
száguldó koporsó vijjog
a körforgalomban.

Betöri fejét a visszhang,
hörög és liheg,
minden szavát úthenger idomítja,
morzsolja, mint a kockakövet.

Továbbállnak a léhák, a stréberek,
magára hagyják az árvát,
gumipapucsban a hold alatt,

egyes-egyedül, mint egy nyílt sebet.











Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Keszthelyi György


A szerzőtől még

   Utószó
   Párhuzamos tüzek


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.