Vers, próza / Önarckép

Balla Eszter
Önarckép[2021. június]


Akartátok vagy sem,
itt vagyok, mint
hálójába ragadt pók:
önmagam labirintusa.
Meggörbült tükrömben
magamat meglátni félek.
Ahogy körülöttem
a falról leolvadnak az órák,
a betonfalak között
elkószálnak az álmok,
és rohannak a füstfelhők fölé.
Kívül görnyedt hát és
szélfogó göndör haj.
Belül fogaskerekek, mint
elsüllyedt malmok őrlik
a múltat, s kék, puha köd
jövőről álmodnak a szív lomha
billentyűi.

(A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának a Költészet Napjára meghirdetett „Írd meg magad” pályázatának nyertese)


Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Balla Eszter


Az adatbázis nem tartalmaz hasonló bejegyzéseket.

Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.