Vers, próza / Őserdő ez

Jánosházy György
Őserdő ez

[Látó, 2005. december]



Őserdő ez, sárból, vasból, betonból,
mérges plasztikvirágokkal tele,
az élő zöldet fém s kő nőtte be,
mélyében a dzsungel törvénye tombol.


Vér szennyezi fekete lángu Napját,
forgószél tépte, komisz ég alatt
csupa kegyetlen, karmos árnyalak:
fenevadak egymást marják, harapják.


A boldog Isten művéből mi lett?
Ez nem az Éden: Hollywood szülötte,
agyát szesz és hasis borítja ködbe.


Uram, tekints teremtményedre: látod,
megrontaná egész roppant világod.
Felismered még benne képedet?




Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Jánosházy György


A szerzőtől még

   Csupán a sápadt emlék…
   A Semmi partján
   Jó volna most


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.