Vers, próza / Őszi ringató

Jánk Károly
Őszi ringató


Végtelenbe ringató
szertelenke szélhajó,
fodrozódva ringat, ó,
álmodozz csak, őszi tó.


Reggelente lábra kap,
szárnyat esdve elszalad.
Vissza: hóha, hó, hahó! –
vágtat, ó, a szélcsikó.


Tintakék az őszi tó.


Lopva könnyez és szemét
mossa benne most az ég –


kékre festi mindenét.


Nyílnak égi őszikék,
ringatójuk őszi kék.


Száll a, száll a szélhajó,
röpte íve szárnyaló:
bárha őszi, ringat, ó,
véle szállni volna jó.


Fodrozódj csak, őszi tó!


Kékre festve lám az ég
lopva könnyez és szemét
mossa, egyre mossa még.






Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Jánk Károly


A szerzőtől még

   Október
   Ősz fák
   Téli fák
   Zuhanás
   Nyolcsoros


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.