Vers, próza / Öreg kalap

Tóth Ágnes
Öreg kalap

[Látó, 2010. november]



szeptember a nyárból
jó nagyokat harap
s ráborul a tájra
mint egy öreg kalap
köddel telt párnák
bújnak ki belőle
futna a természet
ha tudna – előle –
meztelen ágakon
borostás szél zenél
táncot lejt pajzánul
ezernyi falevél
a nyaruk elmúlt
de szerelmük megmaradt
ölelkeznek az
őszi fák alatt
avarba bújnak
nevetve zörögve
tudják a vén kalap
nem marad örökre







Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Tóth Ágnes


A szerzőtől még

   H(azám)
   Nosztalgia
   Honvágy
   Repülő szőnyeg
   Ágak


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.