színház / A hőzöngő katona

Titus Maccius Plautus
A hőzöngő katona[SZÍNHÁZLÁTÓ / 2017. augusztus-szeptember]




SZEMÉLYEK:

OSTROMVÁRY GYŐZŐ, katona
MORZSARÁGÓ, Ostromváry parazitája
GYÜRKŐC, Hajó-Vontágh szolgája, most Ostromváry személyzetében
VENDÉGBARÁTHI MÁRTON, ephesusi öregember
CSELÉNYI, Ostromváry szolgája
PARTÍCIA, athéni lány, aki Hajó-Vontághot szereti
HAJÓ-VONTÁGH GÁBOR, athéni fiú, aki Partíciát szereti
MURCI, Ostromváry fiatal szolgája
CSÚCSDOMBI CSILLA, prostituált
MILF RAMÓNA, Csúcsdombi Csilla szolgálónője
FIÚ, Vendégbaráthi szolgája
KÁROLY, Vendégbaráthi szakácsa

Szín: utca Ephesusban, Ostromváry és Vendégbaráthi egymással szomszédos házával

I. tartalom
Mohón kurvát lop Athénből a katona.
Indul szerelmes főnökét – aki külföldre ment –
Lármázni föl a szolga: elfogják hajón,
Ennek a katonának adják őt is át.
Sietve hívja a bosszt Athénből, s a falat
Gonddal átfúrja két szomszédos ház között:
Legyen szerelmeseknek átjáró. Az őr
Ormos-tetőről lát meg két ölelkezőt;
Rászedik az őrt: ez a nő nem az a nő!...
Igyekszik rávenni a katonát Gyürkőc Feri,
Otthonába küldje babáját, mert övé
Szeretne lenni a vén szomszéd asszonya.
Unszolja a lányt: menjen! Ajándékozik...
S az öreg házában elcsípve szívja meg.

II. tartalom
Athéni fiatal egy kurvát szeretett,
S az őt szintén. A fiú Naupactusba ment
Követként. A katona ugyanezt a lányt
Ephesusba viszi erőszakkal. A fiú
Szolgája, hogy a hírt jelentse, hajóra száll;
Elfogják (s őt is a katona kapja meg).
A főnöknek ír, jöjjön Ephesusba. Repül
A fiú, és a szomszédban talál szobát,
Apai barátjánál. A két ház között
Falat fúr át a szolga lopva: nyíljon a
Szerelmeseknek összeköttetés. Iker-
Nővért kreál a lánynak. Majd a ház ura
Kiöltözteti pártfogoltját, hogy csábítsa el
A harcost, aki lépre megy, lagzit remél,
Elküldi a lányt; s őt, mint buja barmot, elverik.


ELSŐ FELVONÁS

ELSŐ JELENET

Ostromváry, Morzsarágó

OSTROMVÁRY GYŐZŐ (kilép a házból és hátraszól)
Vigyázzatok, hogy pajzsom csillogóbb legyen,
Mint a tikkasztó nyári nap sugarai:
Hogy amikor közelharcra kerül a sor,
Az ellenségünk szeme fényét oltsa ki!
Mert meg akarom vigasztalni kardomat,
Nehogy jajgasson és siránkozzon, mivel
Sokat pihentetem, pedig szörnyen szeret
Az ellentáborból kolbászt aprítani.
De hol van Morzsarágó?

MORZSARÁGÓ
Itt áll, a kemény,
Fifikás, fejedelmi férfi oldalán;
Ekkora hősnek Mars nem mondaná magát,
Bátorságát a tiédhez nem mérheti.
OSTROMVÁRY
Őt mentettem meg Seholis csataterén,
Ahol Izé tábornagy, legeslegfőbb hadász,
Neptun nagy unokája volt a fővezér?
MORZSARÁGÓ
Emlékszem, hogyne: színarany fegyverzetű
Vezér volt? Csapatát csak fél lélegzeted
Szétszórta, mint lombot, szalmát a förgeteg?
OSTROMVÁRY
Ez még mind semmi.
MORZSARÁGÓ
Herkulesre, semmi! Ha
Folytatnám... (Félre) ...azzal, mit nem csináltál soha.
Ha látott már valaki ennél hazugabb
Embert, s olyat, ki önimádásban nagyobb,
Rögtön legyek rabszolgája, hurcoljon el...
Csak ne volna itt elképesztően jó az ebéd.
OSTROMVÁRY
Hol vagy?
MORZSARÁGÓ
Itt. És az indiai elefánt
Lábát puszta ököllel hogyan törted el?
OSTROMVÁRY
Mit, a lábát?
MORZSARÁGÓ
Combját akartam mondani.
OSTROMVÁRY
Pedig csak rálegyintettem.
MORZSARÁGÓ
Polluxra, ha
Tiszta erődből ütsz: a bőrét, beleit,
Elefántpofáját átfúrta volna karod.

OSTROMVÁRY
Nézd, édesmindegy.
MORZSARÁGÓ
Nem is muszáj, hogy nekem
Meséld ezt, aki műsorodat ismerem. (Félre)
Hasam miatt tűröm a kínzást! Füleim,
Fülelnetek kell, hogy ne száradjon ki szám;
Mindig bólintanom kell, bármit hazudik.
OSTROMVÁRY
Hol is tartottam...?
MORZSARÁGÓ
Aha, én tudom, hol is.
Úgy volt, megtörtént, emlékszem.
OSTROMVÁRY
Mi?
MORZSARÁGÓ
Egykutya.
OSTROMVÁRY
Van...?
MORZSARÁGÓ
Írótáblát kérsz? Tessék. Van tollam is.
OSTROMVÁRY
Szofisztikáltan érzed át a lelkemet.
MORZSARÁGÓ
Illik minden szokásod fejből fújnom, és
Mindig előre kiszagolnom, mit akarsz.
OSTROMVÁRY
Na, emlékszel már?
MORZSARÁGÓ
Emlékszem: százötvenet
Ciliciában, százat Sehonna alatt,
Harminc szárdot, hatvan makedón katonát,
Ilyen sok embert likvidáltál egy napon.
OSTROMVÁRY
Na, mennyi volt ez összesen?
MORZSARÁGÓ
Pont hétezer.

OSTROMVÁRY
Pont ennyi volt. Jól számoltad ki abszolút.
MORZSARÁGÓ
Bár föl se jegyeztem, jó a memóriám.
OSTROMVÁRY
Polluxra, legjobb.
MORZSARÁGÓ (félre)
A bő táplálék segít.
OSTROMVÁRY
Míg ilyen jól számolsz, mint eddig: jót ehetsz,
És asztalomnál örökké ülhetsz velem.
MORZSARÁGÓ
Hát Cappadóciában az ötszáz katonát...?
Ha kardod nem tompa, egy csapással megölöd!
OSTROMVÁRY
Kis közlegénykék... Meghagytam életüket.
MORZSARÁGÓ
Minden halandó tudja, mondanom se kell,
Hogy a földön egyetlen Ostromváry vagy,
Győző, sőt győzhetetlen, hős és nagytökű!
Az összes nő imád, nos, nem véletlenül:
Olyan szép ember vagy. Tegnap a köpenyem
Majdnem széttépték!
OSTROMVÁRY
Mit mondtak közben neked?
MORZSARÁGÓ
Figyelj, faggattak: „Mondd, ez ugye Achilles?”
„A testvére” – biztattam. A másik közbeszólt:
„Castorom! Ó, de gyönyörű – mondta nekem –,
S milyen finom, nézd haja selymét, hogy ragyog.
Kik lefeküdtek vele, biztos boldogok!”
OSTROMVÁRY
Tényleg ezt mondták?
MORZSARÁGÓ
Könyörögtek, hogy akár
Istenszobrot, előttük elvezesselek.
OSTROMVÁRY
Mekkora teher, ha az ember túl jól néz ki.
MORZSARÁGÓ
Ja.
Nem hagynak élni; kér, udvarol mindegyik,
Könyörög, hogy láthasson, hogy bejussanak!,
S parancsod kivitelezni nem jut időm.
OSTROMVÁRY
Ideje útba ejtenem a főteret,
Hogy akiket még tegnap összeírtam, a
Bitangoknak kifizethessem bérüket.
Mert nagyon szépen kért rá Seleucus király,
Hogy toborozzak csapatába zsoldosokat.
Jó, ezt a napot a királynak áldozom.
MORZSARÁGÓ
Na hajrá, menjünk!
OSTROMVÁRY (az üres színpadon)
Utánam, csatlósaim!


MÁSODIK FELVONÁS

ELSŐ JELENET

GYÜRKŐC
Az előadás tárgyát kell elmondanom,
Ha ébred jó szándék figyelni bennetek;
Aki nem képes meghallgatni, tűnjön el,
Hogy jobban lásson, aki figyelni akar.
Most elmesélem, vajon miért jöttetek
Ma ünnepélyes helyre; s a játéknak, amit
Mindjárt eljátszunk, a címét és lényegét.
A darabnak Aladzón a görög neve,
Hetvenkedőként emlegetjük latinul.
A város Ephesus; itt él a harcos, főnököm,
Pofátlan hőzöngő, ki a főtérre ment,
A mocskos esküszegő, ez a fajtalan,
Ki azt állítja, hogy minden nő üldözi:
S ezért nagyon röhögnek rajta mindenütt...
Mivel a ribancok szájjal kényeztetik,
Ezért a legtöbb lánynak szája ferde már.
De nem túl rég alkalmaz engem, nem bizony;
Pont ezt szeretném nektek szétkürtölni, hogy
Hogyan kerültem volt uramtól épp ide.
Figyeljetek, most kezdem a történetet.
Athénban egy kiváló fiú volt uram,
Ki egy athéni luxusprostit szeretett,
S az őt viszont: első osztályú szerelem!
A fiú követségbe Naupactusba ment,
Mivel az államérdek így kívánta meg.
Ez a katona közben Athénba került,
És elkezdett sündörögni a lány körül.
De az anyját is simogatta szorgosan,
Borral, ékszerrel, finomsággal főzte meg,
A kerítőnő bizalmába így került.
Mikor pedig eljött az első alkalom,
A kerítőnőt átverte a katona,
Uram szerelmének anyját, mivel a lányt
Nagy titokban hajóra rakta, s bár szegény
Tiltakozott, ide Ephesusba hozta el.
Mikor hallottam, hogy elhurcolták, hamar
Hajót szereztem, és indultam nemsoká
Naupactusba, a főnöknek jelenteni.
A nyílt vízen jártunk, mikor az istenek
Akaratából kalózok fogták el hajónk:
Így vesztem el, meg sem találva uramat.
A rabló ajándékba adott ennek a
Katonának. Mikor házába elhozott,
Megláttam itt gazdám athéni kedvesét;
A lány is engem, bár szemével jelt adott,
Nehogy szóljak hozzá; de később még akadt
Módunk, hogy sorsát a vállamon sírja el:
Athénba készül visszaszökni, ennyi tény,
Athénban élő volt gazdámat kedveli;
Senkit jobban nem utál, mint a katonát.
Ahogy megismertem a lány érzéseit,
Levelet írtam, lepecsételtem hamar,
S egy üzletemberrel Athénba küldtem el
Uramnak, aki pont ezt a lányt szereti,
Hogy jöjjön ide. Az nem nézte le szavam;
El is jött, és szállást a szomszédban talált,
Egy jó öregnél, ki apja jó barátja, és
Aki szerelmes vendégét kényezteti,
Minket tanáccsal és tettel biztat, segít.
Én pedig ott bent nagyszerű trükkel értem el,
Hogy találkozhassanak a szerelmesek.
Van egy kuckó, mit barátnőjének adott
A katona, oda nem lép be senki más;
E kéjes kuckóban átfúrtam a falat,
Legyen a nőnek átjárás: innét oda!
Tud róla az öreg, az ő tanácsa volt.
Van itt egy kollégám, komplett hülye, akit
A lány őrének állított a katona.
Rafinált fogásokkal, csellel hályogot
Vetünk szemére, és olyanná tesszük őt,
Hogy amit lát a fickó, azt se lássa meg.
Ti értsétek jól a cselt: kettős szerepet
Játszik ez a lány nemsokára itt meg ott,
De bizony ő lesz mindkettő, ha színlel is.
Ravasz trükkel ejtjük pofára azt az őrt.
De nyikordul a szomszéd öreg ajtaja.
Ő lép utcára; itt a jó öreg maga.

MÁSODIK JELENET

Vendégbaráthi, Gyürkőc

VENDÉGBARÁTHI (kilép a házból és hátraszól)
Ha még egyszer háztetőmön idegent láttok, s lábait
Nem töritek szét, hátatok ostoromtól lesz sebes.
Látom, magánéletünknek minden szomszéd szemtanúja,
Mind beles az udvaromba... Annyit kérek, hogy akit
A harcos személyzetéből fölfedeztek a tetőn,
Kergessétek ki az útra, kivéve Gyürkőc Ferit.
Ha állítja is, hogy majmot, galambot vagy tyúkot hajszol,
Verjétek agyon, különben ti szívjátok meg nagyon!
Hogy a törvényt ne játsszák ki ravaszul, hiszen tilos:
Szerencsétlenné tört bokával mulassanak ezután.
GYÜRKŐC
Nem tudom, hogy az öregnek csapatunk mit árthatott:
Szolgatársaim bokáját összetörni parancsolja,
Velem viszont kivételt tett. Nem bánom, bármit művel is
A többivel. Hozzálépek.
VENDÉGBARÁTHI
Á, csak nem Gyürkőc Feri?
GYÜRKŐC
Hogy vagy, Vendégbaráthi úr?
VENDÉGBARÁTHI
Nincs sok ember, akivel
Találkozni több kedvem lett volna, mint veled.
GYÜRKŐC
Mi az?
Mért uszítasz házunk ellen?
VENDÉGBARÁTHI
Mindnyájunknak vége, sajnos.
GYÜRKŐC
Mi a gond?
VENDÉGBARÁTHI
Kiderült minden.
GYÜRKŐC
Mi derült ki?
VENDÉGBARÁTHI
Az előbb
A házatokból egy ember bepillantott a tetőn
Udvarunkba, és meglátta csókolózni azt a lányt
Vendégünkkel.
GYÜRKŐC
Ki látta meg?
VENDÉGBARÁTHI
A kollégád.
GYÜRKŐC
De melyik?
VENDÉGBARÁTHI
Nem tudom, mert visszahátrált hirtelen.
GYÜRKŐC
Már érzem is,
Hogy meghaltam.
VENDÉGBARÁTHI
Ráüvöltök: „Mit kujtorogsz a tetőn?”
Meghátrálva válaszol, hogy nőstény majmát üldözi.
GYÜRKŐC
Én nyomorult, meg kell halnom egy makimajom miatt!
De Partícia még bent van?
VENDÉGBARÁTHI
Bent volt az előbb.
GYÜRKŐC
Mondd: amilyen gyorsan csak tud, menjen át! A szolgastáb
Lássa otthon; hacsak azt nem szeretné, hogy minket, a
Szolgákat szerelme miatt keresztfára húzzanak.
VENDÉGBARÁTHI
Vedd úgy, hogy megmondtam; van más programpont?
GYÜRKŐC
Közöld vele:
Semmiképp se tagadja meg nőies karakterét:
Ügyeljen trükkre, csalásra, színlelésre is.
VENDÉGBARÁTHI
Hogyan?
GYÜRKŐC
Győzze meg azt, aki látta, hogy nem látta igazán.
És ha százszor észrevették, százszor is tagadja le!
Van szája, van neki nyelve, ravasz, bátor szelleme,
Önbizalma, makacssága, kavarós természete.
Ezzel élhet; azt a szolgát esküjével győzze le.
Akad otthon hazug lelke, csaló, áruló szíve,
Cselezésre, benyalásra, aljasságra eszköze.
Mert az asszony nem könyörög kofákhoz, ha rosszra készül:
Mindnek saját kertjében nő bármi rosszra fűszere.
VENDÉGBARÁTHI
Szólok, hogyha bent találom. De mi az, Gyürkőc Feri?
Mit forralsz teljes titokban?


GYÜRKŐC
Kérlek, kicsit csöndesebben,
Míg agyamban terveimet összekotrom, s rájövök,
Hogy csapom be, mely módszerrel a kíváncsi kollegát,
Ki a lányt itt csókolózni látta, hogy felejtse el.
VENDÉGBARÁTHI
Jól van, én meg félreállok addig. Nézd csak, mit csinál:
Homlokát ráncolva áll ott, fontolgatja gondjait.
Mellén kopog ujjaival, talán szívét teszteli.
Balra néz, majd balra fordul, csípőn tartja bal kezét,
Jobb keze ujján számolgat, most a jobb combjára üt,
Akkorát, hogy belesajdul: tervet nem könnyen talál.
Ujjal pattint, fészkelődik, sűrűn váltja lábait.
Rábólint... de nem helyesli sajnos, amit kitalált.
Bármi jön, nem hagyja nyersen, jól kifőzve adja át.
Építkezik: karjából rak álla alá oszlopot.
Sajnos, sehogyan se tetszik nekem e vállalkozás:
Mert hallom, egy barbár költő álla ilyen oszlopos,
Akit két katona őriz éjjel-nappal szüntelen.
Bravó, Herkulesre! Jól áll, derűsen és komoran...
Meg nem pihen, mielőtt el nem éri, amit keres.
Jól van, megtalálta. Hajrá, ébredj, ne szundíts tovább,
Ha nem akarsz péppé verve virrasztani ezután.
Hozzád szólok! Dugtál tegnap? Hú, figyelj, Gyürkőc Feri!
Ébresztő, hé! Rajta, kelj föl! Hajnalodik, mondom!
GYÜRKŐC
Hallom.
VENDÉGBARÁTHI
Nézd, az ellenség a házad ostromolja! Idesüss,
Ragadj fegyvert, kérj tanácsot: egykettő, sietni kell!
Előzd meg, vágj át a völgyön! Vezesd körül csapatod,
Kényszerítsd összecsapásra; minket óvjál, de nagyon;
Az ellenség elől zárd el az átjárást: csapatodhoz
Az élelem biztos úton, sértetlenül érjen el!
Nyiss utat, ezt tartsd ma észben, mert a helyzet sürgető.
Töprengj, rögtön tökéletes tervre találj, hogy amit
Láttak, látatlanná váljon; s meg nem történtté a tett. (A nézőknek)
Nagyon aktív ez az ember, nagy falakat rak ma fel. (Gyürkőcnek)
Ha egyedül csak magadra vállalsz mindent, azt hiszem,
Lenyomhatjuk ellenségünk.
GYÜRKŐC
Fú, magamra vállalom.
VENDÉGBARÁTHI
Én biztatlak, el is éred minden célod.
GYÜRKŐC
Juppiter
Áldjon meg!
VENDÉGBARÁTHI
Bökd már ki végre, mire gondolsz.
GYÜRKŐC
Hallgass már,
Míg az átverés művébe bevezetlek, hogy te is
Velem együtt tudd a tervem.
VENDÉGBARÁTHI
Épen őrzöm meg neked.
GYÜRKŐC
Uramat nem saját bőre, elefántbőr vonja be.
Semmivel sem bölcsebb, mint egy sziklaszál.
VENDÉGBARÁTHI
Tudom, tudom.
GYÜRKŐC
Trükkjeimet terelgetem, cseleimet csiszolgatom:
Azt mondom, ennek a nőnek ikerhúga érkezett
Athénből, és úgy hasonlít hozzá, mint egy csepp tej a
Másikhoz; hm, barátjával érkezett meg, és vele
Házad szent vendége.
VENDÉGBARÁTHI
Ez jó! Üdvözlöm jóságodat!
GYÜRKŐC
És ha majd a katonánál a kollégám szót emel
A lány ellen: barátjával látta csókolózni őt,
Majd a szolgát jelentem föl – a külsőssel a másikat
Látta nálad nyalva-falva enyelegni...
VENDÉGBARÁTHI
Á, helyes.
Én is ezt mondom, ha tőlem kérdezi a harcos.
GYÜRKŐC
Úgy van!
Mondjátok, nagyon hasonlók, s a lánnyal közölni kell:
Ne dadogjon, ha a harcos kérdezgeti.
VENDÉGBARÁTHI
Nagyszerű!
De ha a kettőt a katona együtt akarja látni majd,
Mit csináljunk?
GYÜRKŐC
Gond nélkül háromszáz kifogás akad:
„Ma nincs itthon, sétálni ment, fürdik, alszik, öltözik,
Eszik, iszik, túl elfoglalt, most nem ér rá, nem szabad.”
Úgy halasztod, ahogy tetszik, hogyha egyszer már a mi
Hazugságunkat bevette, és az elsőt elhiszi.
VENDÉGBARÁTHI
Tetszik a terv.
GYÜRKŐC
Menj a házba, és ha ott van, küldd haza
Gyorsan a nőt, és tanítsd meg mindenre, oktasd ki jól,
Tanácsunkat tartsa észben, s ahogy oktattuk mi rá:
Tudjon ikerhúgáról.
VENDÉGBARÁTHI
Jó, készre gyúrva küldöm át.
Mást is kérsz még?
GYÜRKŐC
Menj be!
VENDÉGBARÁTHI
Jól van. (Bemegy a házba)
GYÜRKŐC
Én is hazaballagok,
S földerítem azt az embert, céljaim takarva jól,
Aki a majmot hajszolta szolgakollégák közül:
Mert úgysem bírja ki, hogy a személyzetből valakit
Be ne avasson titkába: látta gazdánk kedvesét
A szomszédban csókolózni egy idegen fiúval.
Ismerem, rossz szokás: én sem tudok titkot tartani.
Hogyha meglesz, ostromlétrám majd ellene fordítom.
Küzdelemre készen állok; holtbiztos, hogy beveszem!
Hogyha nincs meg, szimatolva, mint vadászkopó megyek
Addig, míg nyomán haladva, a rókát előkerítem.
Hűha, csikordul az ajtó. Elhalkulok, mert ez épp
A lány őre, a kollégám, aki rajta most kilép.

HARMADIK JELENET

Cselényi, Gyürkőc

CSELÉNYI
Hacsak alva nem jártam fönt a tetőkön, annyi tény,
Polluxra, hogy láttam itt a szomszédban a főnökünk
Barátnőjét, Partíciát, ahogy rosszban sántikált.
GYÜRKŐC (félre)
Ez látta őt csókolózni, mint szövegéből kiveszem.
CSELÉNYI (meglátja Gyürkőcöt)
Ki ez itt?
GYÜRKŐC
A kollégád. Hogy vagy, Cselényi?
CSELÉNYI
Örülök,
Hogy jössz, Gyürkőc Feri.
GYÜRKŐC
Mi baj, mi történt? Bökd ki hamar!
CSELÉNYI
Félek...
GYÜRKŐC
Mitől?
CSELÉNYI
Nehogy még ma, ahányan csak itt vagyunk,
Ordítozva kapálózzunk a keresztfán.
GYÜRKŐC
Csak magad
Kapálózz, én ezt a vészes keresztelést kihagyom.
CSELÉNYI
Nem tudod, hogy milyen bűntény történt nálunk az előbb?
GYÜRKŐC
Na, milyen?
CSELÉNYI
Szeméremsértés.
GYÜRKŐC
Akkor fojtsd magadba mélyen;
Nem érdekel, minek tudni.
CSELÉNYI
Jobb, ha tőlem tudod meg:
Nőstény majmunkat üldöztem ma a szomszéd háztetőn.
GYÜRKŐC
Polluxra: csak idióta ember kerget nyamvadt állatot.
CSELÉNYI
Töröljön el az ég!
GYÜRKŐC
Téged!... Folytasd, ha már elkezdted.
CSELÉNYI
Véletlenül bekukkantok a szomszédunk udvarába:
S Partíciát pillantom meg csókolózni egy idegen,
Ismeretlen fiúval.
GYÜRKŐC
Cselényi, mi ütött beléd?
CSELÉNYI
Tisztán láttam.
GYÜRKŐC
Na ne...
CSELÉNYI
Pedig... Két szememmel, hogyne már!
GYÜRKŐC
Ne viccelj... de furcsán beszélsz. Nem láttad te.
CSELÉNYI
Szerinted
Szembajom van?
GYÜRKŐC
Orvosoddal konzultáljál... Arról van szó:
Ha az istenek szeretnek, nem terjeszted a mesédet:
Saját fejedre, lábadra hozol durva büntetést,
Mert bukásod dupla lesz, ha gátlás nélkül folytatod
Beteg fecsegésed.

CSELÉNYI
Hogyhogy dupla lesz...?
GYÜRKŐC
Na, idesüss:
Először, ha hamis vádat kensz a nőre, neked annyi;
Másodszor, ha igazad van: te vagy az őre, neked annyi.
CSELÉNYI
Nem tudom, mi lesz velem, de amit láttam, azt tudom.
GYÜRKŐC
Folytatod, szerencsétlen?
CSELÉNYI
Mit mondjak neked, hacsak nem azt,
Amit láttam? Mert még most is odaát van.
GYÜRKŐC
Hm, nem otthon?
CSELÉNYI
Menj be magad, nézd meg. Többször nem kérem, hogy higgy nekem.
GYÜRKŐC
Megcsinálom. –
CSELÉNYI
Itt várok rád. (Gyürkőc bemegy Ostromváry házába)
És ravaszul meglesem,
Hogyan jön a legelőről hazafelé a tehén.
Mit csináljak? Énrám bízta barátnőjét a harcos.
Ha följelentem: végem, de akkor is, ha hallgatok,
És ez kiderül. A nőnél van gonoszságban elszántabb?
Míg a tetőn tartózkodom, ő kiszökik szobából;
Elszánt egy vétkes, Polluxra! Ha a harcos sejtené,
Egész háza személyzetét keresztre feszítené.
Herkulesre, jobb kussolni, mint baromként halni meg,
Mert ki önmagát eladja, arra nem vigyázhatok.
GYÜRKŐC (kijön a házból)
Cselényi, Cselényi, van-e a földön nálad elszántabb alak,
Akit születése óta jobban gyűlöl minden isten?
CSELÉNYI
He?
GYÜRKŐC
Az kell, hogy szemed kiszúrják, mert azt láttad, ami nincs?
CSELÉNYI
Mit, ami nincs?
GYÜRKŐC
Életedért nem adnék egy lyukas diót.
CSELÉNYI
Mi a baj?
GYÜRKŐC
Még kérded, mi baj?
CSELÉNYI
Már miért ne kérdezném?
GYÜRKŐC
Nem akarod lenyesetni folyton pörgő nyelvedet?
CSELÉNYI
Mért akarnám?
GYÜRKŐC
Mert itthon van Partícia, akiről
Azt mondtad, hogy a szomszédban egy külsőst csókolt, ölelt.
CSELÉNYI
Csodálom, hogy dudvát zabálsz, bár a búza most az olcsó.
GYÜRKŐC
Micsoda?
CSELÉNYI
Rövidlátó vagy.
GYÜRKŐC
Baromarc, hiszen te nem
Rövidlátó, hanem vak vagy: otthon láttam azt a lányt.
CSELÉNYI
Otthon?
GYÜRKŐC
Otthon, Herkulesre!
CSELÉNYI
Pá! Látom, te csak szívatsz.
GYÜRKŐC
Szóval mocskos lesz a markom.
CSELÉNYI
Mért?
GYÜRKŐC
Sárral játszadozom.
CSELÉNYI
Neked annyi!
GYÜRKŐC
Neked annyi, Cselényikém, megígérem,
Hacsak szemed és szöveged másfelé nem fordítod.
Hallgasd csak, zörren az ajtónk.
CSELÉNYI
Én a másikat lesem,
Mert nem érhet onnan ide, hacsak nem a kapun át.
GYÜRKŐC
De hát itthon van! Cselényi, mondd, milyen bűn nyugtalanít?
CSELÉNYI
Mindent látok, mindent érzek, csakis magamnak hiszek:
Senki nem riaszt el: itt van, itt, ebben a házban ő.
Itt lesem, hogy át ne szökjön erre észrevétlenül.
GYÜRKŐC (félre)
Enyém a tag, elzavarom sáncaiból nemsoká. (Cselényinek)
Győzzelek meg, hogy beismerd: ostobán látsz?
CSELÉNYI
Rajta, kezdd!
GYÜRKŐC
Szíved buta és szemed is haszontalan?
CSELÉNYI
Csak tovább!
GYÜRKŐC
Állítod, hogy ott van urad szeretője?
CSELÉNYI
Sőt, mi több,
Láttam is bent csókolózni egy idegen férfival.
GYÜRKŐC
Tudod, hogy a két ház között nincs átjáró?
CSELÉNYI
Én tudom.
GYÜRKŐC
Semmi erkély vagy hátsó kert, csak belső udvar.
CSELÉNYI
Tudom.

GYÜRKŐC
Szóval? Ha itt van, s megmutatom, hogy tőlünk kilépni lásd,
Rászolgáltál nagy verésre?
CSELÉNYI
Hogyne!
GYÜRKŐC
Figyeld a kaput,
Át ne verjen, át ne lopja onnan erre önmagát.
CSELÉNYI
Pont ezt csinálom.
GYÜRKŐC
Na, mindjárt utadba terelem őt.
CSELÉNYI
Rajta, hajrá; (Gyürkőc bemegy a katona házába)
tudnom kéne, amit láttam, láttam-e,
Vagy pedig ez tartja szavát, s megmutatja itthon a lányt?
Van saját szemem, dehogyis kérek kölcsön másikat.
Ez a szolga udvarol a lánynak, körbesompolyogja,
Ebédre elsőnek hívják, övé az első jó falat;
Habár három éve sincs még, hogy minekünk dolgozik,
Senkinek a személyzetből nincs jobb dolga, mint neki.
Azt csinálom, amit muszáj: szépen a kaput lesem.
Elállom az utat. Pollux, át nem vághat senki sem.

NEGYEDIK JELENET

Gyürkőc, Partícia, Cselényi

GYÜRKŐC (Partíciával kilép a katona házából)
Az oktatást eszedben tartsd.
PARTÍCIA
Mért szajkózod ezerszer?
GYÜRKŐC
Félek, nem vagy elég dörzsölt.
PARTÍCIA
Ne félj, a rosszra még tíz
Szelíd kislányt kioktatok, ha kell, fölöslegemből.

GYÜRKŐC (Partíciának)
Na rajta, folytasd, trükköző, én félreállok innen.
Mi az, Cselényi?
CSELÉNYI
Őrködöm, de van fülem: mi kéne?
GYÜRKŐC
Na, látom, pont ilyen leszel, ha a városkapun túl
Kitárt karokkal majd a fára fölfeszülsz.
CSELÉNYI
Miért is?
GYÜRKŐC
Nézz balra, mondd: ki ez a nő?
CSELÉNYI
A halhatatlanokra!
A főnök szeretője az!
GYÜRKŐC
Nekem is annak tűnik.
Na, húzzál elpusztulni, jó?
CSELÉNYI
Hová?
GYÜRKŐC
Vesztedbe rögtön.
PARTÍCIA
Hol a jó szolga, aki rám, az ártatlanra fogta
A legnagyobb gyalázatot?
GYÜRKŐC (Cselényire)
Az mondta, továbbadtam.
PARTÍCIA
Te láttál csókolózni, te mondtad ezt, mocskos ember?
GYÜRKŐC
Ismeretlen fiúval!
CSELÉNYI
Ezt mondtam, ja, Herkulesre.
PARTÍCIA
Engem láttál?
CSELÉNYI
Két szememmel.

PARTÍCIA
Majd nem lesz szemed, ha
A láthatónál többet lát meg.
CSELÉNYI
Úgyse rettenek meg,
Ha láttam, amit láttam.
PARTÍCIA
Én lökött időpazarló,
E félőrülttel csevegek, kit fejétől fosztok meg úgyis.
CSELÉNYI
Kár fenyegetned: nem vitás, hogy a kereszt lesz a sírom.
Ott függött mind apám, nagyapám, szépapám, üköm, ősöm.
Fenyegetéssel nem tudod szemem kitolni úgysem.
Hadd osszam meg pár szavamat, Gyürkőc Feri, könyörgöm...
Honnan jött?
GYÜRKŐC
Honnan, ha nem a házból?
CSELÉNYI
A házból?
GYÜRKŐC
Látsz, hm?
CSELÉNYI
Látlak.
Elképesztő bűn! Hogy tudott átjönni onnan erre,
Ha nálunk nincs sehol erkély, se hátsó kert, se ablak,
Hacsak nem rácsos; márpedig tudom, hogy láttalak bent.
GYÜRKŐC
Nyomulsz és vádolod, te szemétláda?
PARTÍCIA
Castoromra,
Nem volt csalás a látomás utolsó álmaimban?
GYÜRKŐC
Mit álmodtál?
PARTÍCIA
Konkrétan ezt – de jól figyeljetek rám –:
Ikerhúgomat láttam ma éjszaka álmaimban;
A barátjával érkezett Athénből Ephesusba,
S úgy látszott: a szomszéd házban szálltak meg mind a ketten.
GYÜRKŐC (félre)
Gyürkőc Feri álmodta, más meséli. (Partíciának)
Rajta, folytasd!
PARTÍCIA
Örültem álmomban nagyon, hogy jött; de pont miatta
Úgy tűnt nekem, hogy szörnyű nagy gyanúba keveredtem.
Álmomban egyik emberünk, ahogy te most, bevádolt,
Szerinte látta: idegen fiúval csókolóztam,
Mikor pedig ikerhúgom csókolta csak szerelmét.
Álmomban így ártatlanul ért rágalom, hamis vád.
GYÜRKŐC
Nem az történt-e pontosan, mit láttál álmaidban?
Valóra vált álom, Pollux! Indulj be és imádkozz!
Szerintem a főnöknek is el kell mesélni.
PARTÍCIA
El hát!
Nem tűröm, hogy büntetlenül vádolhasson be bárki. – (Bemegy a katona házába)
CSELÉNYI
Mibe heveredtem? Félek, viszketni kezd a hátam.
GYÜRKŐC
Tudod, hogy véged?
CSELÉNYI
Biztosan bent van; most kell kapunkat
Szemmel tartani, bárhol is tartózkodik.
GYÜRKŐC
Cselényi,
Gondold csak meg, milyen csodás volt álma!, és hasonló:
Még azt is látta benne, hogy te csókkal vádolod meg.
CSELÉNYI
Most már én magam sem tudom, mit higgyek: láttam, és most
Már úgy tűnik, hogy mégse láttam.
GYÜRKŐC
Herkulesre, ne későn
Térj észre; szépen tönkremész, ha ez urunk fülébe eljut.
CSELÉNYI
Most már belátom: az előbb homály borult szememre.

GYÜRKŐC
Régen világos, mert a lány végig bent volt a házban.
CSELÉNYI
Biztosat alig mondhatok: ha láttam őt, se láttam.
GYÜRKŐC
Szóval bennünket ostobán majdhogynem tönkretettél,
Uradhoz hű akartál lenni, s magad majdnem megölted.
De most a szomszéd ajtaja csikordul; hallgatok, jó.

ÖTODIK JELENET

Partícia, Cselényi, Gyürkőc

PARTÍCIA (kilép Vendégbaráthi házából, visszaszól)
Tüzet az oltárra, hogy az ephesusi Dianát dicsérjem,
Boldog hálával, füstölve jó arab illatszerekkel,
Mert Neptun országában ő a szörnyű sziklaszirtek
Között megőrzött, míg a vad hullámokon bolyongtam.
CSELÉNYI
Gyürkőc Feri, Gyürkőc Feri!
GYÜRKŐC
Mi kell, mi kell, Cselényi?
CSELÉNYI
Ez a nő, aki most kijött, nem a főnök barátnője?
Partícia ez, vagy nem?
GYÜRKŐC
Ő lesz az, Herkulesre!
Csodás rejtély: hogyan tudott mitőlünk áthatolni,
Ha egyáltalán ő az...
CSELÉNYI
Nem biztos?
GYÜRKŐC
Hááát, annak látszik.
CSELÉNYI
Akkor menjünk, szólítsuk meg. Hogy is van ez, Partícia?
Mit kutatsz abban a házban, mi dolgod van odaát?
Reagálsz? Hozzád beszélek.

GYÜRKŐC
Polluxra, te csak magadhoz,
Mert ez bizony nem válaszol.
CSELÉNYI
Hozzád, problémahalmaz
És bűn, te szomszédok között cikázó.
PARTÍCIA
Kivel locsogsz itt?
CSELÉNYI
Kivel, ha nem veled?
PARTÍCIA
Ki vagy? S velem mi dolgod, ember?
CSELÉNYI
Van képed vitatni, ki vagyok?
PARTÍCIA
Mért ne, ha nem tudom?
GYÜRKŐC
És én? Ha őt nem ismered?
PARTÍCIA
Ellenszenves, bárki vagy,
Vele együtt.
GYÜRKŐC
Nem ismersz minket?
PARTÍCIA
Egyikőtöket sem.
GYÜRKŐC
Reszketek.
CSELÉNYI
Mitől?
GYÜRKŐC
Hogy mi valamiként elhagytuk jobbik magunkat,
Mert ez itt nem ismer minket. Ki szeretném puhatolni,
Cselényi: mi vagyunk-e mi, nem változtatott-e át
Egy szomszédunk lopva mássá minket észrevétlenül.
CSELÉNYI
Én én vagyok.


GYÜRKŐC
Polluxra, én is. Hölgyem, te gyanús vagy nekem.
Hozzád szólok, hé, Partícia!
PARTÍCIA
Mitől ment el az eszed,
Hogy hibásan, hamis néven szólítasz meg?
GYÜRKŐC
Te, figyelj,
Hogy hívnak?
PARTÍCIA
Dikaia a nevem.
CSELÉNYI
Dehogyis, hazudozol,
Partícia, hamis nevet akarsz viselni, ennyi tény.
Rongy, szemét vagy, nem Dikaia: a főnök ellen bűnözöl.
PARTÍCIA
Hogy én?!
CSELÉNYI
Igen, te!
PARTÍCIA
Nos, tegnap éjjel érkeztem csak ide,
Fiatal athéni barátommal együtt.
GYÜRKŐC
Mondd meg nekem,
Mit keresel Ephesusban?
PARTÍCIA
Hallottam, ikerhúgom
Itt lakik most, őt szeretném megtalálni.
CSELÉNYI
Hé, hazug!
PARTÍCIA
Castorra, inkább agyament, mert veled szórakozom.
Megyek is.
CSELÉNYI
De nem engedlek. (Megragadja)
PARTÍCIA
Engedj!

CSELÉNYI
Van bizonyíték,
Dehogy szaladsz.
PARTÍCIA
Nagyot csattan arcodon a tenyerem,
Ha nem engedsz. (Szabadulni próbál)
CSELÉNYI (Gyürkőcnek)
Mit állsz ott, pöcs? Elhatárolódsz talán?
GYÜRKŐC
Mert nem az a cél, hogy hátam szenvedjen, ha nem tudom,
Vajon Partícia ez, vagy csak hasonló és nem ő...
PARTÍCIA
Engedsz vagy nem?
CSELÉNYI
Akaratod ellenére foglak el,
S hazahurcollak, ha nem jössz magadtól.
PARTÍCIA
Vendég vagyok
A házban; s az attikai Athénban van otthonom,
Nincs közöm a házatokhoz, s hogy kik vagytok, fogalmam sincs.
CSELÉNYI
Jelents föl; de nem engedlek, csak ha megesküdsz nekem,
Hogy utána oda mész be. (A katona házára mutat)
PARTÍCIA
Brutális állat, hogy hívnak?
Esküszöm, ha elengedsz, megyek, ahová parancsolod.
CSELÉNYI
Oké, engedlek.
PARTÍCIA
Elmegyek. (Bemegy Vendéghbaráthi házába)
CSELÉNYI
Nőiesen becsapott.
GYÜRKŐC
Jól elbuktad, Cselényikém, zsákmányodat, mivel ez
A főnökünk szeretője. Mondd, de tényleg megcsinálod...?
CSELÉNYI
Mit csináljak?

GYÜRKŐC
Hozz egy kardot odabentről.
CSELÉNYI
Minek az?
GYÜRKŐC
Berontok az épületbe, s ha valakit odabent
Vele látok csókolózni, azonnal meggyilkolom.
CSELÉNYI
Gondolod, hogy ő volt az?
GYÜRKŐC
Polluxra, biztosan ő.
CSELÉNYI
Hogyan
Tudott színlelni!
GYÜRKŐC
A kardot... Hozzad má’!
CSELÉNYI
Megyek, hozom.
(Bemegy a katona házába)
GYÜRKŐC
Nincs lovas és nincs gyalogos, aki olyan vakmerő
Biztonsággal vitelezné ki a tervét, mint a nő.
Hú, ügyesen osztotta szét két szerepre szövegét!
Hú, ravasz szolgakollégám száját szépen kente el!
Fogalma sincs, hogy átjárót fúrt valaki a falon.
CSELÉNYI (kirohan)
Hé, Gyürkőc Feri, a kardra semmi szükség.
GYÜRKŐC
Mért, mi van?
CSELÉNYI
Otthon van a főnök nője.
GYÜRKŐC
Otthon van?
CSELÉNYI
Az ágyban hever.
GYÜRKŐC
Polluxra, bajba juttattad magadat, ha ez igaz.

CSELÉNYI
Má’ miér’?
GYÜRKŐC
Mer’ megfogdostad a szomszéd hölgyet, pofátlan.
CSELÉNYI
Herkulesre, rémes!
GYÜRKŐC
Senki el nem törli ezt a tényt:
Nem őt, hanem ikerhúgát láttad csókolózni bent.
CSELÉNYI
Ez bizony biztos, hogy ő volt, ahogy mondod. Jó nagyot
Buktam volna, hogyha szólok a főnöknek...
GYÜRKŐC
Van eszed
És hallgatsz: a szolga többet tudjon, mint amit beszél.
Elmegyek, nehogy bevonj még dolgaidba engem is:
Átmegyek a szomszédba. De nem tetszik a zavarod.
Hogyha keres majd a főnök, itt leszek, csak hívjatok. –
(Bemegy Vendégbaráthihoz)

HATODIK JELENET

Cselényi, Vendégbaráthi

CSELÉNYI
Na, ez továbbállt, főnökével ennyire
Törődik csak: mintha nem volna főnöke.
De a lány nyilvánvalóan otthon van, hiszen
Magam leptem meg az előbb, ahogy hevert.
Vigyázni kell, most mindenképpen meglesem.
VENDÉGBARÁTHI (kilép a házból, mintha nem venné észre Cselényit)
Már azt hiszik, hogy nőstény és nem hím vagyok,
A szomszéd harcos emberei annyira
Kicsúfoltak... A vendég nőt, aki ide
Tegnap Athénből barátommal érkezett,
Ezek itt bántották, pedig szabad nemes!
CSELÉNYI
Lebuktam. Ez felém tart, Herkulesre, jön.
De félek, ebből borzasztó bajom lehet,
Amennyiben jól hallottam az öreget.
VENDÉGBARÁTHI (félre)
Odalépek hozzá. (Fönnhangon)
Cselényi, főcselény,
Vendégemet te maceráltad a ház előtt?
CSELÉNYI
Hallgass meg, jaj, szomszéd, könyörgök.
VENDÉGBARÁTHI
Téged, én?
CSELÉNYI
Tisztázni szeretném magam.
VENDÉGBARÁTHI
Tisztázni, te?
Akinek ilyen ormótlan nagy bűne van?
Mert a harcoshoz tartoztok, azt hiszitek,
Piszok gennyláda, előttetek nincs határ?
CSELÉNYI
Szabadna...
VENDÉGBARÁTHI
Úgy szeressenek az istenek,
Istennők: bűnödért vesszővel verlek el,
Egész nap ütlek, hajnaltól alkonyatig,
Mert összetörted az ereszt, a cserepet,
Míg mászkáltál hozzád méltó majmod után,
És mert felülről meglested vendégemet,
Ahogy csókolta, kényeztette kedvesét,
S mert főnököd kitartottjára bűnt
Fogtál, s fejemre ritka nagy gyalázatot:
A vendéghölgyet zaklattad házam előtt.
Ha nem büntetlek botokkal kedvem szerint,
Jobban elborítom szégyennel az urad,
Mint a vihar hullámmal a tenger színét.
CSELÉNYI
Kényszer hajt: Vendégbaráthi úr, nem tudom,
Vajon téged nyíltan vallatni volna jobb?
Vagy ha a nő nem az, akinek láttam az előbb,
Inkább előtted kell-e tisztáznom magam?
Mert még most sem tudom, kit láttam az előbb,
Annyira hasonlít a miénkre az a nő;
Ha nem is ő...
VENDÉGBARÁTHI
Gyere be hozzám, megtudod.
CSELÉNYI
Szabad?
VENDÉGBARÁTHI
Nyugodtan vizsgáld meg, parancsolom.
CSELÉNYI
Megyek már. (Bemegy Vendéghbaráthi házába)
VENDÉGBARÁTHI (beszól a katona házába)
Hé, nyomás, Partícia, gyerünk,
Fuss fürgén át hozzánk, mert a kényszer nagy úr.
Azután, ha Cselényi elment tőlünk, siess
És otthonodba vissza fürgén futva fuss!
Polluxra, félek, hogy még elront valamit,
Ha meg nem látja bent a nőt. – De már jön is.
CSELÉNYI (kilép Vendégbaráthi házából)
A halhatatlan istenetekre: olyat, aki
Jobban hasonlít rá, és mégsem ő, tudom,
Isten sem készíthet.
VENDÉGBARÁTHI
Szóval?
CSELÉNYI
Bűnös vagyok.
VENDÉGBARÁTHI
Ő az, vagyis?
CSELÉNYI
Ha ő is az, akkor sem ő.
VENDÉGBARÁTHI
Ezt láttad ott bent?
CSELÉNYI
Ezt és a vendégedet,
Épp nagyban csókolóztak.
VENDÉGBARÁTHI
Ő az?

CSELÉNYI
Nem tudom.
VENDÉGBARÁTHI
Akarsz bizonyítékot?
CSELÉNYI
Persze.
VENDÉGBARÁTHI
Menj haza,
S nézd meg: a tiétek otthon van-e.
CSELÉNYI
Helyes.
Elsőrangú tanács! Azonnal itt leszek. (Bemegy a katona házába)
VENDÉGBARÁTHI
Nem láttam senkit, akit ügyesebben és
Csodálni méltóbb csellel csaptak volna be.
Már jön is.
CSELÉNYI (kilép a házból)
Könyörgök, Vendégbaráthi úr,
Istenre, emberre, ostobaságomra kérlek és
A térdeidre...
VENDÉGBARÁTHI
Mért rinyálsz?
CSELÉNYI
Hogy megbocsásd
Tudatlan butaságomat. Most már tudom:
Meggondolatlan voltam, vak futóbolond.
Mert bent van Partícia.
VENDÉGBARÁTHI
Te mocsok szemét,
Láttad mindkettőt?
CSELÉNYI
Láttam.
VENDÉGBARÁTHI
Hívd a főnököd!
CSELÉNYI
Tudom, hogy a legnagyobb verést jogosan kapom,
S hogy vendéghölgyed megsértettem jogtalan;
Igen, de gazdám babájának hittem őt,
Ki mellé a katona őrnek állított.
Egy kútból két vízcsöppet nem merhetsz, melyek
Jobban hasonlítanak egymásra, mint e két iker.
Bevallom azt is, hogy a belső udvaron
Belestem.
VENDÉGBARÁTHI
Hogyne vallanád, ha láttam is!
És láttad csókolózni bent vendégemet
A lánnyal.
CSELÉNYI
Úgy van. Minek tagadnám? Igaz.
De azt hittem, hogy Partíciát látom ott.
VENDÉGBARÁTHI
Ilyen súlyos ökörnek gondoltál, fiam?
Látom és tűröm, hogy szomszédunk ellen a
Házamban ekkora bűnt kövessenek el?
CSELÉNYI
Belátom végül is, agyament voltam az előbb,
Most már mindent tudok; de semmi gonoszat
Nem tettem.
VENDÉGBARÁTHI
És illetlenül? Helyénvaló,
Hogy a szolga féken tartsa száját és szemét
És a kezét.
CSELÉNYI
Ha mától fogva egyszer is
Megmukkanok majd – tudjak akármennyit is –,
Feszítsetek meg, átadom neked magam;
Csak most még nézd el ezt.
VENDÉGBARÁTHI
Legyőzöm lelkemet,
Ne higgye, hogy gonosz szándékkal tetted ezt,
És megbocsátok.
CSELÉNYI
Áldjanak meg az istenek!



VENDÉGBARÁTHI
De, Herkulesre, ha isten kedvel, nyelvedet
Tartsd féken ezentúl, és amit tudsz, azt se tudd,
Amit láttál, ne lásd!
CSELÉNYI
Nagyon helyes tanács,
Így lesz; de eléggé kibeszélted magad?
VENDÉGBARÁTHI
Mehetsz.
CSELÉNYI
Parancsolsz mást is?
VENDÉGBARÁTHI
Hogy ne ismerj ezután. (A színpad sarkába vonul)
CSELÉNYI
Megesküdött. Túl gyorsan megkegyelmezett,
Mintha nem haragudna; de tervét tudom:
Ha a főtérről katonánk megérkezik,
Elfogat otthon. Mert ő és Gyürkőc Feri
Együtt árulnak engem: éreztem, tudom.
Csapdába rejtett ételükből nem eszem!
Lelépek inkább, néhány napra eltűnök,
Míg elsimul a zavar, a düh elcsitul,
Mert nagy bűnözők büntetése jár nekem.
De ügyem bárhogy fordul is, most elmegyek. (Elmegy)
VENDÉGBARÁTHI
Ez elpályázott. Tudható, Polluxra, hogy
A döglött disznó ennél sokkal okosabb:
Mit látott egyszer, látatlannak esküszi.
Szeme, füle és véleménye átszökött
Az oldalunkra. Szóval eddig semmi gond:
Szintén nagyon ügyesen játszott ez a nő.
A tanácsba megyek megint; mert Gyürkőc Feri
Nálunk van éppen, Cselényi házon kívül:
Szóval döntő tanácsot tudunk tartani.
Megyek, nehogy távollétemben döntsenek. (Bemegy a házába)



HARMADIK FELVONÁS

ELSŐ JELENET

Gyürkőc, Vendégbaráthi, Hajó-Vontágh

GYÜRKŐC (kilép Vendégbaráthi házából, visszaszól)
Egy kicsit maradjatok még bent a házban, Hajó-Vontágh,
Hagyjátok, hogy körülnézzek, hátha bárhol csapda vár,
Mert ma tanácsülést tartunk. És biztos hely kell nekünk,
Ellenségeink ne tudják elrabolni tervemet.
Legtöbbször a legjobb tervet lopják el a tolvajok,
Ha nem gondos óvatosság szemel ki biztos helyet.
Mert a terv átgondolatlan, ha ellenségednek segít,
És ha a hasznára szolgál, akkor jócskán árt neked.
Ha tervedről ellenséged jó előre értesül,
Éppen azzal bénítja meg nyelved, köti meg kezed,
S rajtad hajtja végre, amit te akartál vele tenni...
Kifigyelem, jobb felől vagy bal felől nem áll-e itt
Vadász, hálóként vetve ki terveinkre füleit.
De látom már: a környék az utolsó utcáig üres.
Hívom őket. (Bekiált a házba)
Baráthi úr, Hajó-Vontágh, bújjatok ki!
VENDÉGBARÁTHI (kijön Gyürkőccel és Hajó-Vontágh-gal)
Látod, engedelmeskedtünk.
GYÜRKŐC
Könnyű uralni a jókat.
Mégis tudnom kell, hogy mindent az alapján viszünk végbe,
Ahogy ott bent megbeszéltük?
VENDÉGBARÁTHI
Hasznosabb terv nincs.
GYÜRKŐC
Na ja.
Te mit gondolsz?
HAJÓ-VONTÁGH
Ami nektek tetszik, ne tetsszen nekem?
Akad jobb barátom, mint te?

VENDÉGBARÁTHI
Szavad kedves és baráti.
GYÜRKŐC
Polluxra, ő már csak ilyen.
HAJÓ-VONTÁGH
Bár kínlódom, én balek,
Testem-lelkem gyötri tervem...
VENDÉGBARÁTHI
Áruld már el, hogy mi kínoz.
HAJÓ-VONTÁGH
Hogy téged tisztes korodban terhellek meg gyermeteg
Csínyeimmel: nem illenek becsületedhez, uram...
S ráadásul kérve kérlek: támogass a kedvemért,
Sőt segíts ki, és magad is úgy cselezz szerelmemért,
Mit a te korod nem követ, sokkal inkább elkerül:
Szégyellem, hogy szépkorúként ér miattam bosszúság.
GYÜRKŐC
Új divat szerint szeretsz, ha bármi tettedet szégyelled:
Ez nem szerelem; a vágynak árnya vagy csak, Hajó-Vontágh.
HAJÓ-VONTÁGH
Illik ez, hogy vénkorodban küszködj a szerelmemért?
VENDÉGBARÁTHI
Hogy mondod? Talán esetleg azt hiszed, az Acheron
Vizébe léptem fél lábbal? Túl sokat éltem szerinted?
Ötvennégy éves vagyok csak, tekintetem tiszta még,
Lábam lépése ruganyos, kezem is lazán mozog.
GYÜRKŐC
Ősz hajjal se hidd öregnek, természete nem tunya,
Tökéletes képessége megvan még, le nem konyult.
HAJÓ-VONTÁGH
Polluxra, tapasztalom is, hogy így igaz, Gyürkőc fiam;
Kedves szándéka nagyon is fiatal emberre vall.
VENDÉGBARÁTHI
Minél nagyobb veszélyben vagy, annál jobban megismered
Jó szándékomat irántad.
HAJÓ-VONTÁGH
Elég régen ismerem!

VENDÉGBARÁTHI
A szerelmest támogatva, muszáj, hogy te is szeress,
Rendelkezz ismerettel, ne a külvilágban keresd!
Nem szerelmes alig érti szerelmesek szellemét.
Maradt testemben még pici nedv, maradt csipetnyi vágy,
Kéjekből és gyönyörből nem száradtam ki teljesen.
Ha kell, szellemes szónok és kellemes asztaltárs vagyok:
Két minőség! Az asztalnál nem vágok senki szavába.
Gondolok rá, hogy goromba ne legyek tapintatos
Társaságban, és részem a beszédből kivegyem,
De a hallgatásból éppúgy, hogyha pont másé a szó.
Köpködésbe, tüsszentésbe, orrfújásba nem fogok.
Ephesusban születtem, nem faluban és nem tanyán.
GYÜRKŐC
Ezt az üde öregembert!... Ha minden jót képvisel,
Amit sorolt, elhiszem, hogy Venus maga dajkálta.
VENDÉGBARÁTHI
Vágy-rutinomból a szónál többet adnak tetteim.
Asztaltársam kedvesére soha nem vetem magam,
Jó húsát el nem halászom, korsóm elé nem tolom,
Nem törhet ki miattam, ha becsípek, veszekedés:
Hogyha bárki kellemetlen, fél szó nélkül megyek ágyba,
Csak szerelmet, enyelgést és tiszta viccet preferálva.
GYÜRKŐC
Polluxra, az egész lelked szerelemre született:
Aranyat adok még három hozzád méltó emberért.
HAJÓ-VONTÁGH
Ebben a korban egyetlen ilyen embert sem találsz,
Ki mindenben ilyen kedves, ilyen közeli barát.
VENDÉGBARÁTHI
Muszáj elismerned: szörnyen fiatal még szellemem,
Minden ügyben úgy segítek sűrűn, el nem fáradok.
Dühös, mogorva ügyvédre van szükséged? Itt vagyok.
Vagy szelídre? A szélcsöndes tengernél is szelídebb,
A nyugati lágy légáram fuvalmánál lágyabb leszek.
Legvidámabb vacsorázó társad szintén én leszek,
Nincs nálam jobb asztaltársad, ivócimborád kiválóbb,
S ügyesebben szoknyavadász nem ugrál sehol, soha.
GYÜRKŐC (Hajó-Vontághnak)
Ennyi képességhez még mit kérnél, hogyha rajtad állna?
HAJÓ-VONTÁGH
Úgy szeretném meghálálni neki a szépet, a jót,
S neked, mert látom, miattam mennyi bosszúság gyötör. (Vendégbará­thinak)
De zavar, hogy ilyen sok pénzt pazarolsz rám.
VENDÉGBARÁTHI
Buta vagy.
Rossz házasságra, ellenségre költögetni veszteség,
Jó barátra, jó vendégre nyereség a kiadás.
Tudja a bölcs, hogy ő jár jól, mikor az istenre áldoz.
Jó szívvel látlak vendégül, hál’istennek van miből:
Egyél, igyál, pörögj velem, jókedvvel töltsd fel magad.
Házam szabad, és szabadon élek, ahogy akarok!
Mert hisz isten kegyelméből van vagyonom: feleségnek
Van raktáron elég vastag, gazdag hozományú asszony,
Csak tudod, nem szeretném, hogy nálam nagyszájú nő lakjon.
HAJÓ-VONTÁGH
Mért ne? Gyereket csinálni mámorító feladat.
VENDÉGBARÁTHI
Herkulesre, mámorítóbb, ha szabad vagy te magad.
GYÜRKŐC
Tudsz tanácsot adni bölcsen másnak is, magadnak is.
VENDÉGBARÁTHI
Mert a jó feleség nagy kincs, ha a földön bárhol is
Ráakadnál egy ilyenre; de házamba azt vigyem,
Ki nem mondja: „Drága férjem, gyapjút vásárolj nekem,
Hadd készíttessek köpenyt és tunikát, meleg ruhát
Neked, hogy ne fázz a télen”? Nőtől ezt ne halld soha!
Még a kakas meg se szólalt, álmaimból fölzavar,
Ezzel: „Édes, anyák napján ajándékozd meg anyámat,
Adj befőttre, hálaadás ünnepére némi pénzt,
Bohócdoktorra, álomfejtőre, belgyógyászra, tenyérjósra;
Nagy probléma, hogyha nem kap, fintorog rám mindegyik.
Üres kézzel a varrónőt sem engedhetem tovább,
Lám, a személyzet haragszik, mert még semmit sem kapott;
A szülésznő is kevesli díját, vitázik velem;
Hát a személyzet pesztrája, az már semmi pénzt se kap?”
Ilyen és ehhez hasonló nő-dolgok riasztanak,
Hogy nőt hozzak házamba, ki borzasztóan szónokol.
GYÜRKŐC
Az ég irgalmas tehozzád: mert ha egyszer elveszett
A szabadság, nem egykönnyen állítod helyre megint.
HAJÓ-VONTÁGH
Bár dicsőség jó családban, bő vagyonban gyermeket
Fölnevelni, a magad és nemzetséged emlékművét...
VENDÉGBARÁTHI
Mi szükségem gyermekekre? Van pont elég rokonom.
Jól élek, jól eleresztve, kedvem és szívem szerint.
Köztük osztom szét a pénzem. Megkapják, ha meghalok.
Itt nyüzsögnek, rám ügyelnek, minden óhajom lesik.
Kora reggel fölkeresnek; hogy aludtam, kérdezik.
Azt tekintem jó gyereknek, aki ajándékokat küld.
Ha áldoznak: önmaguknál nagyobb részt adnak nekem.
Hidegtállal, melegtállal, reggelivel látnak el.
Átkozottnak vallja magát, aki alig küld nekem.
Ajándékkal versenyeznek, s én magamban mormolom:
„Vagyonomért versenyezve kényeztet számos rokon.”
GYÜRKŐC
Nagyon biztos életpályamodell szerint élsz, hiszen
Hármasikreid is vannak, hogyha jól érzed magad!
VENDÉGBARÁTHI
Hiszen ha volna, bajom is volna gyermekek miatt elég:
Ha egyikük lázas, szívem úgy szenvedne rögtön, és
Azt hinném, meghal; a bortól elbukik, lóról zuhan le,
Már félnék, hogy nyakát szegte, vagy a lábát törte el.
GYÜRKŐC
Érdemes rá, hogy sokáig éljen és gazdag legyen:
Óvatosan él, de jól is, s barátságosan segít.
HAJÓ-VONTÁGH
Drága ember! Hadd kívánjam istenektől, istennőktől,
Ha tehetik, ne egyformán mérjék a sok életet.
Mint az árut fölbecsülve a jó vásárrendező,
Aki árat állapít meg: a minőség keljen el,
S a vacak holmi árusát nyereségtől fosztja meg.
Úgy kellett volna nekik is az emberek életét
Fölosztani: a rendesét, kedvesét megnyújtani,
És a bűnös durva lelkét minél előbb visszavenni.
Hogyha így rendezték volna, sokkal kevesebb gonosz
Volna, és nem is bűnözne ennyire sűrűn soha,
És a jók számára olcsóbb volna minden élelem.
VENDÉGBARÁTHI
Ki az isten rendelését szidja, balek; és megőrült,
Aki kárhoztatja tettét. Szálljunk is le a dologról.
Most bevásárlok, barátom, hogy házamban majd a rangod
És rangom szerint szívesen vacsorával tartsalak.
HAJÓ-VONTÁGH
Szóval nem bánom többé, hogy nagy költségbe vertelek.
De bármilyen kedvesen is fogadjon a jó barát,
A vendég három napon túl mégiscsak terhére van;
Tíz napon túl a gyűlölet Íliászát hozza a düh:
Még ha tűri is a főnök, zúgolódik a személyzet.
VENDÉGBARÁTHI
Én, barátom, szolgálatra szoktattam személyzetem,
Nem én fogadok szót nekik, nem ők parancsolnak nekem!...
Bár unják a mániáim, a kormányos én vagyok;
Ha bosszúsak, ha mogorvák, csak muszáj dolgozniuk.
Megyek, ahová akartam, vásárolni.
HAJÓ-VONTÁGH
Légy szíves,
Csak szerényen, ne költs sok pénzt, én beérem bármivel.
VENDÉGBARÁTHI
Ejnye, csak nem hagyod abba ezt az ócska szózatot?
Ágrólszakadt proletárok nyilatkoznak így, mint te most.
Ha ledőlnek az asztalhoz, így nyafognak tálaláskor:
„Mondd, mi szükség volt miattunk mindezekre, házigazdánk?
Elment az eszed, hisz ezzel tízet jól tudsz tartani.”
Mit nekik vettél, előbb jól összeszidják, de benyomják...
GYÜRKŐC
Ez bizony, Polluxra, így van: tiszta szemmel, tudva lát!
VENDÉGBARÁTHI
A ingyenkoszt bármilyen bő, sose könyörögne senki:
„Csak vitesd tovább a tálat, hagyd a sonkát, nem eszem,
Ezt a porcogót ne kínáld, angolnád sajnos hideg,
Tüntesd már el!...” Senkitől se hallasz ilyen szöveget.
Folyton falnak, ráhasalnak asztalomra éhesen.
GYÜRKŐC
Jól festi a rossz erkölcsöt a jó ember!
VENDÉGBARÁTHI
Még bizony
Századrészét sem közöltem, bárcsak jutna rá időm!
GYÜRKŐC
Most először terveinkre fordítsad figyelmedet.
Mind a kettő jól füleljen. Szükséges, hogy támogass,
Vendégbaráthi úr. Hasznos cselt gondoltam ki, amellyel
A katonát megkopasztjuk, megcsonkítjuk, és vele
A lánynak és fiújának jó alkalmat adhatunk,
A szökésre, s hogy megkapják egymást.
VENDÉGBARÁTHI
Terved add elő!
GYÜRKŐC
Te pedig csak add ide a gyűrűd!
VENDÉGBARÁTHI
Minek az neked?
GYÜRKŐC
Ha nálam lesz, majd kifejtem minden manőveremet.
VENDÉGBARÁTHI (leveszi a gyűrűjét, és odaadja Gyürkőcnek)
Vedd és használd!
GYÜRKŐC
És te vedd át tőlem tervem titkait;
Így képzeltem...
VENDÉGBARÁTHI
Mind a ketten figyelmesen fülelünk.
GYÜRKŐC
Szörnyű nőfaló a gazdám, eddig nem volt senki sem
Versenytársa, de nem is lesz párja.
HAJÓ-VONTÁGH
Stabilan hiszem.
GYÜRKŐC
Azt terjeszti, Parisénál sokkal szebb a termete!
Sőt azt, hogy itt Ephesusban mindegyik nő üldözi.
VENDÉGBARÁTHI
Sokan azt hinnék, hazudsz, ha így beszélsz, de én tudom:
Színigaz mind, amit mondtál. Csakhogy, jó Gyürkőc Feri,
Arra kérlek, fogd rövidre, ahogy tudod, szöveged.
GYÜRKŐC
Tudsz-e olyan lányt találni, kinek szép a termete,
De az elméje csalással és trükkökkel van tele?
VENDÉGBARÁTHI
Szabad kell vagy szabadított?
GYÜRKŐC
Nekem mindegy, csak legyen
Kapható: olyan lány, aki testét testével tartja el,
Kinek cselt rejteget melle, nem szíve, mert az nincs neki.
VENDÉGBARÁTHI
Mosdott legyen vagy mosdatlan?
GYÜRKŐC
Minél őrjítőbb legyen,
Nagyon csinosra van szükség, nagyon fiatalra is.
VENDÉGBARÁTHI
Hát, van egy friss pártfogoltam, ropogós hús; de miért
Van rá szükséged?
GYÜRKŐC
Vezesd csak otthonodba, adj neki
Díszes ruhát, öltöztesd föl, mint úrinőket szokás,
Rendesen fésüld haját, és hordjon fejdíszt, tegyen úgy,
Mintha ő volna a feleséged, tanítsd ki.
VENDÉGBARÁTHI
Miért?
GYÜRKŐC
Majd megértitek. De van szolgálója?
VENDÉGBARÁTHI
Ja, van, okos.
GYÜRKŐC
Mert ész is kell. Mind a kettőt arra oktasd majd, hogy ő
Feleséged, s a harcosért végzetes vággyal hevül,
Mintha szolgálójának e gyűrűt adta volna, és az
Énnekem, hogy közvetítve uramnak adjam.

VENDÉGBARÁTHI
Hallom ám!
Légy szíves, ne higgy egészen süketnek, van még fülem,
S jól használom.
GYÜRKŐC
Ha kitanítod, fölkeresem uramat,
S a gyűrűt átadva közlöm: feleséged adta, hogy
Őt megnyerjem. Ismerem jól: eped majd ő piszkosul,
A gonosznak gondja úgyis csak kurválkodásra van.
VENDÉGBARÁTHI
Ha magára a Napra bíznád, ő se tudna ennyire
Alkalmas nőket találni, mint én. Bízz csak és remélj!
GYÜRKŐC
Akkor nyomás, fürgébben! (Vendégbaráthi elmegy)
És most figyelj, Hajó-Vontágh.
HAJÓ-VONTÁGH
Alázatosan figyellek.
GYÜRKŐC
Ha a harcos hazajön,
Jól vigyázz: ne Partíciát mondj!
HAJÓ-VONTÁGH
Hanem milyen nevet?
GYÜRKŐC
Dikaiát.
HAJÓ-VONTÁGH
Azt, amit most említettünk.
GYÜRKŐC
Csönd! Tűnés!
HAJÓ-VONTÁGH
Nem felejtem: de áruld el, hogy az egész mire jó.
GYÜRKŐC
Megtudod, ha szükség lesz rá; csakhogy addig néma légy,
S játszd azonnal, mint a többi, a magad nagy szerepét.
HAJÓ-VONTÁGH
Jó, bemegyek. (Bemegy Vendégbaráthi házába)
GYÜRKŐC (utánaszól)
Menj, és amit rendeltem, tedd józanul!

MÁSODIK JELENET

Gyürkőc, Murci

GYÜRKŐC
Nagy zavart keltek, annyi gépet mozgatok!
Ma elragadom a harcostól kedvesét,
Ha csapatom sikerrel sorakoztatom.
Hadd hívjam csak ki ezt. (Bekiabál a katona házába)
Cselényi, hé, ha nincs
Dolgod, gyere a ház elé, hív Gyürkőc Feri!
MURCI (kijön)
Nézd, nem jöhet.
GYÜRKŐC
Mért?
MURCI
Mert álmában csuklik épp.
GYÜRKŐC
Mi, csuklik?
MURCI
Hortyog, így akartam mondani,
De mert ha csuklasz vagy ha hortyogsz, egyre megy...
GYÜRKŐC
Szóval Cselényi bent szundít.
MURCI
Csak orra nem,
Az rémes zajt üt.
GYÜRKŐC
A pohárba ütötte az
Orrát titokban, míg nárdusbort töltögetett,
A pincemester. Hé, segédje te vagy, te szenny!
MURCI
Na, mit akarsz?
GYÜRKŐC
Az álomkór hol lepte meg?
MURCI
Úgy gondolom, szemén.

GYÜRKŐC
Nem azt kérdem, barom.
Gyerünk; úgyis kinyírlak, ha meg nem tudom.
Te hoztál neki bort?
MURCI
Nem én.
GYÜRKŐC
Letagadod?
MURCI
Tagadom hát, még szép, mert ő tiltotta meg:
Nem töltöttem korsómba pár litert neki,
És ő azon melegében nem itta ki.
GYÜRKŐC
Te ittál?
MURCI
Vesszek meg, ha ittam, vagy ha csak
Ihattam volna.
GYÜRKŐC
Mért?
MURCI
Mert forró volt nagyon,
Csak szürcsöltem, mert perzselte a torkomat.
GYÜRKŐC
Van, aki csúcsbortól, más lőrétől idült...
Borunkra jó pultos és alpultos vigyáz!
MURCI
Nyilván helyükben magad is innál, de mert
Nem versenyezhetsz velünk, vizslatsz irigyen.
GYÜRKŐC
Eddig talán nem is lopott bort? Szólj, szemét!
Mert mondhatom neked, hogy jó előre tudd:
Halálra kínozlak, ha hazudsz, Murcikám!
MURCI
Komolyan mondod? S ha mindent elárulok,
A pincemélyből majd kirúgnak engem, és
Te majd magad mellé szemelsz ki másikat.
GYÜRKŐC
Bátran beszélj: Polluxra, ez kizárt dolog.
MURCI
Nem láttam, Polluxra, hogy kihozta a bort,
Tényleg rám parancsolt, s én hoztam is.
GYÜRKŐC
S a hordók sűrűn fejtetőre álltak ott.
MURCI
A hordók, Herkulesre, nem ropták vadul;
De volt odalent egy sikamlós kis sarok,
Ahol közöttük literes kancsó hevert,
És gyakran megtelt tízszer is: személyesen
Láttam buzgón ürülni s megtelni hamar;
A hordók bakkhánskodtak, míg a kancsó ivott.
GYÜRKŐC
Nyomás, menjél be, jó? A pincében ti így
Dorbézoltok. A főtérről hívom a főnököt.
MURCI
Végem van! Megkínoz uram, ha hazajön
S megtudja mindezt, mert nem informáltam őt.
Egy napra elhalasztom a bajt: szaladok. (A nézőknek)
A lelketekre, nehogy eláruljatok!
GYÜRKŐC
Hová mész?
MURCI
Elküldtek, de rögtön megjövök.
GYÜRKŐC
Ki küldött?
MURCI
Partícia.
GYÜRKŐC
Végezz és gyere!
MURCI
Kérlek, ha közben kiosztják a büntetést,
A részemet távollétemben vedd te föl. (Elmegy)
GYÜRKŐC
Csak most jövök rá, ez a nő milyen ravasz:
Cselényi alszik, ezt az alembert pedig
Elküldte, hogy oda átmehessen: így helyes.
Vendégbaráthi jön a bombanővel itt,
Akit kértem. Az istenek segítsenek!
De előkelő mezben jár, nem is olyan,
Mint egy ribanc. Az ügy kezünk alá simul.

HARMADIK JELENET

Vendégbaráthi, Csúcsdombi Csilla, (Milf Ramóna) és Gyürkőc

VENDÉGBARÁTHI
Ismertettem, kedves Csillám, kedves Ramónám,
Tervünket otthon, szép sorban; s ha összeesküvésünk
Kevésbé kapiskáljátok, világosan kifejtem
Megint; de hogyha értitek, cseveghetünk mi másról.
CSÚCSDOMBI CSILLA
Őrültség volna, pártfogóm, hülyeség megígérnem,
Hogy bármi munkát vállalok vagy téged támogatlak,
Ha nem tudnám az átverést egyedül is csinálni.
VENDÉGBARÁTHI
De többet ér, ha intelek.
CSÚCSDOMBI
Egy utcanőt ilyenre
Oktatni, nem titok, mit ér. Mivel megmondtam én is
Önként, miután füleim szavaid óceánját
Kiitták, hogy a katonát hogyan vegyük hülyére.
VENDÉGBARÁTHI
Egyedül senki sem elég bölcs; láttam százezerszer,
Kik szöktek jó tanács elől, pedig rá sem találtak.
CSÚCSDOMBI
Ha a nőnek bűnözni kell, megcsalnia a férjét,
Emlékezete vele van holtáig, mindörökre.
De ha becsület van soron vagy bármiféle jótett,
Felejtős lesz, emlékei cserbenhagyják azonnal.
VENDÉGBARÁTHI
De éppen attól rettegek, rátok vár két meló is:
A harcosnak ha ártotok, számomra csak az hasznos.
CSÚCSDOMBI
Ne félj: ha nem tudjuk, mi az, megtesszük még a jót is.

VENDÉGBARÁTHI
A nő romlékony áru.
CSÚCSDOMBI
Romlottak veszik, ne izgulj.
VENDÉGBARÁTHI
Ez illik hozzátok. Gyerünk!
GYÜRKŐC (félre)
Máris menjek eléjük? (Fönnhangon)
De jó, épségben érkezel csinos kíséreteddel.
VENDÉGBARÁTHI
Na, éppen jókor jössz te is, Gyürkőc Feri. Na, itt van
A két szép hölgy, ahogy rendelted, úgy öltözve.
GYÜRKŐC
Pompás!
Gyürkőc köszönti Csúcsdombi Csillát.
CSÚCSDOMBI
Ki ez az ember,
Ki ismerősként üdvözöl?
VENDÉGBARÁTHI
Ez a mi építészünk.
CSÚCSDOMBI
Csókollak, építő.
GYÜRKŐC
Csákány! De mondd, helyes tanáccsal
Ellátott gazdád?
VENDÉGBARÁTHI
Mindkettőt jól kiokítva hoztam.
GYÜRKŐC
Mégis szeretném hallani, nehogy hibázzatok majd!
VENDÉGBARÁTHI
Parancsaidhoz nem fűztem magamtól semmi újat.
CSÚCSDOMBI
Főnöködet, a katonát csapjuk be?
GYÜRKŐC
Pontosan, ja.
CSÚCSDOMBI
Minden pompásan készen áll finom, ravasz csalásra.

GYÜRKŐC
Éppúgy viselkedj, mintha az ő neje volnál.
CSÚCSDOMBI
Úgy lesz.
GYÜRKŐC
Tettesd, a lelked a harcosért emészted.
CSÚCSDOMBI
Jó, emésztem.
GYÜRKŐC
S ugye, ebben az ügyben én a szolgáddal segítek?
CSÚCSDOMBI
Remek jós lennél, kedvesem: nagyon pontos jövőkép.
GYÜRKŐC
És hozzám a te szolgálólányod hozta a gyűrűt,
Hogy üzeneteddel adjam át a katonának.
CSÚCSDOMBI
Így van.
VENDÉGBARÁTHI
Minek ragozgatni tovább, ha jól emlékszik?
CSÚCSDOMBI
Bízd rám!
Mert gondold csak meg, pártfogóm: ha a hajó alapját
Pompás építőmesterünk jól összeállította,
Továbbtákolni könnyű már a jól alapozottat.
Hajónk gerince jó, elég szilárd alapra épült,
S a mérnökök sem ostobák, mert mind pontos szakember.
Ha jön az anyagszállító, mert szükség van ma rá is
– Saját magunkat ismerem –, hajónk hamar fölépül.
GYÜRKŐC
Ismered a harcost, főnökömet?
CSÚCSDOMBI
Miféle kérdés?
Ne ismerném, kit a nép utál, azt a nagytökű szájhőst,
Azt a kikent kéjencet?
GYÜRKŐC
És ő ismer?


CSÚCSDOMBI
Sose látott;
Hogy ismerhetne föl vajon?
GYÜRKŐC
Remek beszéd: ha így áll
Az ügy, Polluxra, még jobban sül el.
CSÚCSDOMBI
Csak add a fickót
Kezembe. Aztán megnyugszol? Ha nem csapom be szépen,
Hibáztassatok mindenért.
GYÜRKŐC
De most induljatok be:
Használjátok agyatokat!
CSÚCSDOMBI
Bízd ránk, foglalkozz mással!
GYÜRKŐC
Vendégbaráthi úr, hozd e kettőt; én a főtérre,
Hozzá megyek, a gyűrűt átadom, s megmondom neki nyomban,
Hogy feleséged adta nekem, mivel belé szerelmes.
A kis nőt küldd ide, ha majd a főtérről megjöttünk,
Mintha titokban küldenék.
VENDÉGBARÁTHI
Meglesz, foglalkozz mással!
GYÜRKŐC
De ti meg ezzel. Én a katonát jól megterhelve hozom már. (Elmegy)
VENDÉGBARÁTHI
Jó sétát, jó intézkedést. (Csúcsdombinak)
Ha sikerrel elérem,
Hogy a harcos barátnője vendégemé legyen ma,
S ez Athénba vihesse őt, ha sikerül csalásunk,
Mekkora jutalmat adok neked!
CSÚCSDOMBI
A másik nő segít majd?
VENDÉGBARÁTHI
Rugalmasan, ötletesen.
CSÚCSDOMBI
Szóval bízom ügyünkben.

Ha egyikünk a másikat ravaszsággal támogatja,
Nem rettegek, hogy bárki is legyűr aljas cselével.
VENDÉGBARÁTHI
Gyerünk be, bent a dolgokat gondoljuk át vigyázva,
Csak azt tegyük, mit tenni kell, illően, jól ügyeljünk:
És ne habozzunk, hogyha jön a harcos.
CSÚCSDOMBI
Csak ne tarts föl!
(Bemennek Vendégbaráthi házába)


NEGYEDIK FELVONÁS

ELSŐ JELENET

Ostromváry, Gyürkőc

OSTROMVÁRY
Jó érzés, ha minden vágyad szíved szerint teljesül.
Figyelj, Seleucus királyhoz elküldtem parazitámat,
S minden fickót összeszedtem: Seleucushoz vigye őket,
Oltalmazzák birodalmát, csak nekem nyugtom legyen.
GYÜRKŐC
Jobb magaddal foglalkoznod, mint ővele... Nemsokára
– Rajtam keresztül! – kiváló új szerencse vár terád.
OSTROMVÁRY
Jó, mellőzök mindent mást, rád fordítom figyelmemet.
Nyilatkozz: mindkét fülemmel rendelkezz, ahogy kívánsz.
GYÜRKŐC
Nézz körül jól, senki meg ne lesse, hogy tanácskozunk;
Mert titokban kell a dolgot tennem, így bízták ma rám.
OSTROMVÁRY
Senki sincs itt.
GYÜRKŐC
Vedd először a szerelmi zálogot.
OSTROMVÁRY
Mi ez és honnan van?

GYÜRKŐC
Nos, egy szép úrinőtől, aki
Bomlik érted, megkívánta féktelen szépségedet.
Szolgálója hozta ezt a gyűrűt, hogy hozzád vigyem.
OSTROMVÁRY
Szabad volt vagy szolgalányból vessző által lett szabad?
GYÜRKŐC
Dehogy mernék szabadosnőt teneked ajánlani!
A rád leső szabad nőkre is alig jut már időd.
OSTROMVÁRY
Férjnél van vagy özvegy?
GYÜRKŐC
Férjnél. Mégis özvegy.
OSTROMVÁRY
Hogy lehet
Mind a kettő?
GYÜRKŐC
Mert fiatal létére vén férje van.
OSTROMVÁRY
Nagyszerű!
GYÜRKŐC
Az alakja tökéletes.
OSTROMVÁRY
Nehogy hazudj!
GYÜRKŐC
Szépségeddel csak ő versenyképes.
OSTROMVÁRY
Szóval gyönyörű.
De ki ő?
GYÜRKŐC
Öreg szomszédod, Vendégbaráthi asszonya;
Pusztul érted, az öregtől szökni akar, gyűlöli.
Kérte, hogy hozzád forduljak, könyörögjek: vedd azonnal
Feleségül...
OSTROMVÁRY
Ha jólesne, Herkulesre, szívesen.
GYÜRKŐC
Jólesne-e?!
OSTROMVÁRY
De a saját barátnőmmel mit csináljunk?
GYÜRKŐC
Mért nem parancsolod neki, menjen, ahová akar?
Anyja, ikerhúga épp ma Ephesusba érkezett.
OSTROMVÁRY
Mit beszélsz? Az anyja megjött?
GYÜRKŐC
Aki mondja, jól informált.
OSTROMVÁRY
Polluxra, a nőt kirúgnom itt a legjobb alkalom.
GYÜRKŐC
Kímélettel intéznéd, nem?
OSTROMVÁRY
Adj tanácsot, hogy lehet.
GYÜRKŐC
Szeretnéd, hogy tőled holnap diszkrét csöndben váljon el?
OSTROMVÁRY
Hát, szeretném.
GYÜRKŐC
Akkor rajta – mert vagyonod van elég –:
Add az aranyat, az ékszert, mit eddig tőled kapott,
Ajándékul a volt nődnek – ő meg vigye bárhová.
OSTROMVÁRY
Jó, de míg őt hazaküldöm, a másik ne gondolja meg
Magát, vigyázz!
GYÜRKŐC
Mmm, túlagyalod: szeret, mint a szeme fényét.
OSTROMVÁRY
Venus kedvel.
GYÜRKŐC
Psszt, hallgass már! Ajtó nyílik: gyere közel,
Mert Csúcsdombi szárnysegédje a belépő gyorsfutár.
(Milf kilép Vendégbaráthi házából)
OSTROMVÁRY
Gyorsfutár?


GYÜRKŐC
A szolgálója, aki pont most futott be,
Ő küldte velem a gyűrűt.
OSTROMVÁRY
Hé, Polluxra, ezt a nőt
Megfektetném.
GYÜRKŐC
Hozzá képest csak majom, ronda bagoly.
Látod: vadászik szemével és madárra les füle.

MÁSODIK JELENET

Milf Ramóna, Ostromváry, Gyürkőc

MILF RAMÓNA (félre)
Itt a ház előtt a cirkusz, abban kell ma játszanom.
Úgy teszek, minthogyha őket észre sem venném a sarkon.
OSTROMVÁRY (Gyürkőcnek)
Hallgassuk ki! Azt figyeljük: említ-e majd engem is?
MILF (fönnhangon)
Nincs közelben senki, aki más ügyébe ártja magát
Sajátja helyett? Ki maga ura, ráér, s engem megfigyel?
Ilyen embertől félek, hogy erre jön s utunkba áll,
Amíg a házból kilibeg úrnőm, és erre átlibeg;
A katonát megkívánva, kegyetlenül remeg szíve,
Úgy bolondul azért a stramm, gyönyörű szép emberért,
Ostromváry Győzőért...
OSTROMVÁRY
Hú, ez is szerelmes belém?
Testem tetszik neki. Szappan biztos nem kell a szavához.
GYÜRKŐC
Hogy érted ezt?
OSTROMVÁRY
Nézd, beszéde tiszta, nem szennyes folyású,
GYÜRKŐC
Mert terólad szól, tehát nem érint semmi piszkosat.
De az ő úrnője is szép, tündöklő, csodálatos nő.

OSTROMVÁRY
Herkulesre, kezdem is már kívánni, Gyürkőc fiam!
GYÜRKŐC
Mielőtt még láttad volna?
OSTROMVÁRY
Látom, mert hiszek neked.
Ez a gyorsfutárnő sürget szerelemre.
GYÜRKŐC
Hagyd csak ezt,
Ne szeresd, mert menyasszonyom; ha elveszed asszonyát,
Akkor én is rögtön őt.
OSTROMVÁRY
Mért nem szólítod meg hamar?
GYÜRKŐC
Rajta, kövess!
OSTROMVÁRY
Azon leszek.
MILF (mintha nem látná őket)
Bárcsak jönne alkalom,
Bárcsak rátalálnék arra, kiért elhagytam otthonom.
GYÜRKŐC (megszólítja Milfet)
Meglesz, el is éred, amit kívánsz. Lelked bízzon, ne remegjél.
Aki tudja, vajon hol bukkansz rá: akad ember.
MILF
Engem keresett valaki?...
GYÜRKŐC
Ki tanácsban a társad, terveid is veled együtt tudja nagyon jól.
MILF
Dehogyis takarom titkomat akkor.
GYÜRKŐC
Nem is és igen is, ha beszélsz is.
MILF
Mit bújtat szavad?
GYÜRKŐC
Hogy hűtlen előtt hallgatsz! Aki hű, az előtt nem.
MILF
Jelet adj, ha velünk vagy Baccháns.

GYÜRKŐC
Nézd, aki nő, az férfira vágyik.
MILF
Polluxra, van egy-két pár ilyen.
GYÜRKŐC
Ámde kevés, aki ujjáról gyűrűt küld.
MILF
Ez az, értelek így: meredek lejtőből sima út lett szavad által.
De van itt valaki?
GYÜRKŐC
Vagy igen, vagy nem.
MILF
Teveled kéne beszélnem.
GYÜRKŐC
Röviden, hosszan?
MILF
Csak három szócskát.
GYÜRKŐC (Ostromvárynak)
Itt várj, visszajövök még.
OSTROMVÁRY
És én, gyönyörű alakommal, erős bajnok létemre csak álljak?
GYÜRKŐC
Nyugalom, türelem, feladat csakis ez.
OSTROMVÁRY
Gyorsan, mer’ a várakozás fáj.
GYÜRKŐC
De tudod, hogy a nő kényes holmi, s vele óvatosan kell bánni.
OSTROMVÁRY
Cselekedj, ahogyan legjobbnak látod. (Gyürkőc félrevonul Milffel)
GYÜRKŐC (félre)
A kő se hülyébb gazdámnál.
(Milfnek)
Vissza, terád!
MILF
Hogy e Tróját hogy vesszük be, milyen hadicsellel:
Tőled várom a tippet.
GYÜRKŐC
Hogyha az asszonyod érte...
MILF
Tudom már!
GYÜRKŐC
Csak emeld egekig szép érdemeit, fényezd arcát meg alakját.
MILF
Az ilyesmi ügyekhez jól értek, már észrevehetted előbb is.
GYÜRKŐC
Mindenre vigyázz, mindenre ügyelj, szavamat lesd nagy figyelemmel.
OSTROMVÁRY (Gyürkőcnek)
Bízz már valamit rám is ma e munkából. Gyere, szólni szeretnék.
GYÜRKŐC (hozzásiet)
Hiszen itt vagyok, és szavadat várom.
OSTROMVÁRY
Mit szólt az a hölgy, he?
GYÜRKŐC
Közölte,
Hogy az asszonya sír keseregve szegény, gyötrődik, s omlik a könnye,
Mert téged akar, mert téged imád: ez a lány is ezért jött üzenettel.
OSTROMVÁRY
Jöjjön közelebb!
GYÜRKŐC
De tudod, mit lépj? Légy gőggel telve egészen,
Úgy, mint aki ódzkodik, és majd szidj, amiért a piszokba keverlek.
OSTROMVÁRY
Helyes, ezt teszem.
GYÜRKŐC
Azt akarod, hogy a lányt, ki keres, mindjárt idehívjam?
OSTROMVÁRY
Ha akar valamit, jöjjön hozzám.
GYÜRKŐC (Milfnek fönnhangon)
Gyere, hölgy!
MILF (Ostromváryhoz lép)
Halihó, szépség!
OSTROMVÁRY
Nevemen szólít. Az istenek adják meg, bármire nézel.
MILF
Melletted teljen mindig az élet...

OSTROMVÁRY
A kérés súlyos!
MILF
Nem enyém, de
Az asszonyomé, aki téged imád.
OSTROMVÁRY
Bizony sok a társa a vágyban,
S egynek sem jutok én.
MILF
Castorra, nem is csoda, hogy magad sokra
Becsülöd, mikor ennyire szépre kigyúrt és ekkora termetű hím vagy.
Volt emberfő, akit inkább istennek hinnénk?
GYÜRKŐC
Bizony ez nem
Ember... (Félre) ...mert dögkeselyűben több az emberi.
OSTROMVÁRY (félre)
Büszke vagyok, ha
Ez a nő ajnároz.
GYÜRKŐC (félre)
Nézd a csírát! Látod, hogy nagyra fúvódik?
(Ostromvárynak)
Mért nem szólsz már? Attól jön a lány, akiről az előbb hoztam hírt.
OSTROMVÁRY
De melyiktől jön? Mert rengetegen vágynak rám... nem jut eszembe.
MILF
Ki lehúzta a gyűrűt ujjáról, s a te ujjad földíszítette.
Mert ezt a gyürűt a terád epedőtől neked elhoztam.
OSTROMVÁRY
Hadd halljam, mit akarsz, kicsi nő.
MILF
Ne utáld te a nőt, aki vágyakozik rád,
Mert őt csak az életed élteti, és csak tőled függ, van-e, nincs-e.
OSTROMVÁRY
És ő mit akar?
MILF
Hozzád szólni, téged érinteni, ölelni.
És hogyha te sem nyújtod segitő kezedet neki: lelke lekókad.

Amiért sírva könyörgök, Achilles, tedd meg, szolgálva a szépet egészen!
Géniuszod szórd szét, városlelakó, fejedelmek nagy megölője.
OSTROMVÁRY
Hú, Herkulesem, milyen undorító! (Gyürkőcnek)
Hányszor mondtam, te szemét dög:
Oda ne igérd a tömegnek a testem.
GYÜRKŐC
Hallod-e, kis hölgy?
Megmondtam már, de megismétlem, hogy bért kell adnod e kannak,
Magjából nem juttat soha egy kocácskának sem anélkül.
MILF
Meglesz, követeljen bármennyit.
GYÜRKŐC
Egy arany Fülöp-talentum az ára:
Kevesebbet senkitől sem fogad el.
MILF
Castorra, szóval nagyon olcsó!
OSTROMVÁRY
Soha pénzvágy nem volt bennem, mert gazdag vagyok éppen eléggé.
Van Fülöp-aranyam több mint ezer.
GYÜRKŐC
Hát még az a rengeteg kincs!
Nem ezüstrudak: ezüsthegységek, magasabbak az Aetna hegyénél.
MILF (félre)
Castorra, milyen hazug ez!
GYÜRKŐC (félre, Milfnek)
Hogyan játszom?
MILF (félre, Gyürkőcnek)
S én hogy csalogatom?
GYÜRKŐC
Jól.
MILF (Ostromvárynak)
De kérlek, küldjetek el nyomban.
GYÜRKŐC (Ostromvárynak)
Legalább azt mondd meg a lánynak,
Megteszi, nem teszi méltóságod?


MILF
Mért gyötröd az asszonyomat, ha
Nem méltó haragodra szegény?
OSTROMVÁRY
Mondd meg neki, átjöhet hozzám,
S én minden vágyát teljesítem.
MILF
Most úgy léptél, ahogyan kell.
Mert azt akarod, amit ő is akar...
GYÜRKŐC (félre)
Nem sótlan az esze a lánynak.
MILF
...S mert nem néztél le mint közvetítőt, hagytad, folyamodjak hozzád. (Félre, Gyürkőcnek)
Na, hogy játszom szerepem?
GYÜRKŐC (félre, Milfnek)
Remekül; alig fojthatom el nevetésem.
MILF
El is fordultam már tőled ezért.
OSTROMVÁRY
Polluxra, te nő, nem is érted:
Nagy-nagy tisztesség jut úrnődnek!
MILF
De tudom, közlöm vele is majd.
GYÜRKŐC
Aranyért adhatná másnak magát!
MILF
Hiszem is, Polluxra, hogy így van.
GYÜRKŐC
Mert akit az én gazdám teherbe ejt, csak nagyfokú harcosokat szül,
Kik nyolcszáz évig élnek mind.
MILF (félre, miközben nevetésével küzd)
Ne hülyéskedj már!... Neked annyi.
OSTROMVÁRY
Tessék? Ezer évig is élnek azok mind, századokon keresztül.
GYÜRKŐC
Csak azért mondtam kevesebbet, hogy ne higgye: szemébe hazudtam.

MILF
Végem van! Az apjuk meddig él, ha az életük ennyire hosszú?
OSTROMVÁRY
Tudd meg, miután Ops Juppitert szülte, másodnapon születtem.
GYÜRKŐC
Ha csak egy nappal jön előbb a világra, most kormányozna az égben.
MILF (nem bírja türtőztetni a nevetést)
Úgy kérlek, elég! Engedjetek el: ha lehet, még élve mehessek.
GYÜRKŐC
De miért nem inalsz? Választ kaptál.
MILF
Megyek is, hozom asszonyomat,
jó?
Csak ezért jöttem. De akarsz mást is?
OSTROMVÁRY
Hogy még szebb már ne legyek,
mert
Nagy szépségem csak gondot okoz.
GYÜRKŐC (Milfnek)
Minek állsz? Nem mész?
MILF
Megyek
is már.
GYÜRKŐC
De hallod-e, szépen mondd, okosan! Nagyot ugrik szíve erős örömében. (Suttogva, Milfnek)
Partíciát küldd haza, ha ott van, mert itthon a főnök.
MILF (suttogva)
Úrnőmmel van, s hallgatta, amit mondtunk, titkon, vele együtt.
GYÜRKŐC
Helyesen tették; munkájuk jobban irányíthatják szavam által.
MILF (fönnhangon)
Na, eressz, megyek. –
GYÜRKŐC
Én nem tartóztatlak, dehogyis érek hozzád,
hallgatok is...
OSTROMVÁRY
Küldd asszonyodat, jöjjön gyorsan, térjünk már rá a dologra!
HARMADIK JELENET

Ostromváry, Gyürkőc

OSTROMVÁRY
Adj tanácsot: mit kezdjek most, Gyürkőc fiam,
A barátnőmmel? Semmiképpen sem tudok
Hazahozni másik nőt, míg őt nem küldtem el.
GYÜRKŐC
Mért kérdezed, mit lépj? Megmondtam már, hogyan
Tudod lerázni tapintattal ezt a lányt.
Az ékszert és ruhát, amit tőled kapott,
Csak tartsa meg, vigye magával, hordja el;
És mondd, hogy menjen haza, itt az ideje;
Közöld, hogy itt van anyja és ikerhúga,
Kíséretükben vidáman hazamehet.
OSTROMVÁRY
Honnan tudod, hogy itt vannak?
GYÜRKŐC
Láttam magam
Az ikerhúgát.
OSTROMVÁRY
Az is jó nő, ugyanolyan?
GYÜRKŐC
Igen.
OSTROMVÁRY
Jólesik ránézni?
GYÜRKŐC
Már rávetődsz
Mindenre!...
OSTROMVÁRY
Anyja hol van, mit mondott húga?
GYÜRKŐC
Dagadt és gyulladt szemmel fekszik a hajón,
Így mondta a hajós, ki őket hozta el,
S ki most a szomszédunkban vendégeskedik.
OSTROMVÁRY
És a hajós jó alakú?
GYÜRKŐC
Hagyd már! Nagyon
Komoly csődör lehetnél a kancák között...
Már hímet, nőstényt egyformán célba veszel?
Ezzel törődj!
OSTROMVÁRY
Tanácsot adtál, most viszont
Közöld a lánnyal, azt szeretném, te magad:
Mert nagyon is illik hozzád a feladat.
GYÜRKŐC
Nem hasznosabb, ha ügyed magad rendezed?
Hogy kénytelen vagy házasodni, mondd neki,
Mert minden rokonod, barátod sürgeti.
OSTROMVÁRY
Úgy gondolod?
GYÜRKŐC
Hogy is gondolnám máshogyan?
OSTROMVÁRY
Na jó, megyek. Te addig itt a ház előtt
Vigyázz, és riassz rögtön, ha a nő kilép.
GYÜRKŐC
Dolgodra gondolj.
OSTROMVÁRY
Végiggondoltam: ha nem
Távozik önként, majd erővel kirakom.
GYÜRKŐC
Dehogy rakod te! Sőt inkább, hogy kisimult
Arccal költözzön el: mint mondtam, add neki
Az eddig kapott aranyat, ékszert: vigye.
OSTROMVÁRY
Szeretném, Herkulesre.
GYÜRKŐC
Könnyen éred el.
De indulj már be, jó?
OSTROMVÁRY
Ahogy mondod, oké. (Elmegy)


GYÜRKŐC
Talán megváltozott? Vajon nem pont olyan,
Amilyennek mondtam, e kicsapongó katona?
Jó lesz: jön Csúcsdombi Csilla személyesen,
Vagy szolgálója vagy Cselényi. Juppiter!
(A két nő Hajó-Vontágh-gal kilép Vendégbaráthi házából)
A Jószerencse nem hagy engem el soha!
Akiket legjobban szerettem volna látni ma,
A szomszédból mind együtt jönnek is felém.

NEGYEDIK JELENET

Csúcsdombi, Milf, Hajó-Vontágh és Gyürkőc

CSÚCSDOMBI
Gyertek csak, de nézzetek szét gondosan, ne legyen tanúnk.
MILF
Nem látok senkit, csak akit kívánunk.
GYÜRKŐC
Én meg titeket.
MILF
Hogy vagy, építőmesterünk?
GYÜRKŐC
Építész, wow? Király!
CSÚCSDOMBI
Mi más?
GYÜRKŐC
Melletted nem vagyok méltó falba verni egy szöget.
MILF
Hűha, tényleg?
GYÜRKŐC
Olyan ügyes, jó képességű csaló,
Oly remekül meggyalulta főnökömet.
MILF
Semmiség.
GYÜRKŐC
Légy nyugodt, mert minden dolgunk jól kezünk alá simul.
Töretlenül folytassátok segítő munkátokat,
Mert a harcos maga ment be, arra kérni kedvesét:
Menjen anyjával s húgával innen Athénba.
HAJÓ-VONTÁGH
Ez az!
GYÜRKŐC
Sőt tanácsomra az aranyat és az ékszert, amivel
Ellátta eddig, ajándékba adja mind, csak menjen el.
HAJÓ-VONTÁGH
Könnyű, hogyha azt szeretné, amit ez a nő akar.
GYÜRKŐC
Nem tudod, hogy ha mély kútból fölvergődtél nehezen,
Hogy a visszazuhanásnak még nagyobb veszélye vár?
Most a kút szájához értünk, de nem viszünk semmit el,
Ha főnököm sejt előre bármit is: most kell a trükk
Leginkább.
HAJÓ-VONTÁGH
Erdőszámra van épületfánk, azt hiszem:
Három asszony és te és én, és hatodszor az öreg.
És hatunkban annyi furfang, hogy tudom már biztosan,
Nincs olyan város sehol, mit csellel el nem foglalunk.
GYÜRKŐC
Óvatosan!...
CSÚCSDOMBI
Jöttünk, hogy a rendelkezésedre álljunk.
GYÜRKŐC (Csúcsdombinak)
Jól tettétek. Most teneked osztom ki a tartományt.
CSÚCSDOMBI
Csak parancsolj, fővezérem, elvégzem, mi rajtam múlik.
GYÜRKŐC
Ötletesen és okosan játsszuk ki a katonát!
És finoman...
CSÚCSDOMBI
Castoromra, pompás parancs.
GYÜRKŐC
Tudod, hogyan?
CSÚCSDOMBI
Úgy tegyek, minthogyha őrült vágy szaggatna érte?

GYÜRKŐC
Ja.
CSÚCSDOMBI
Mintha belébolondulva hagynám el a férjemet,
Mert egyedül őt szeretném partnernek.
GYÜRKŐC
Tökéletes!
Csak egy pont hiányzik: mondd, hogy hozományod ez a ház,
És elköltözött belőle az öreg a válás után;
Máskülönben félni fog a más házába lépni.
CSÚCSDOMBI
Jó.
GYÜRKŐC
Ha most kijön, kérlek, már messziről mutasd,
Mintha szép alakja mellett megvetnéd a magadét,
Mintha vagyonát tisztelettel tekintenéd. S egyben az
Arca szépségét magasztald, modorát, deltás alakját.
Elég ennyi okításból?
CSÚCSDOMBI
Pont elég. És megfelel
Neked is, ha csiszolt munkámban kifogást nem találsz?
GYÜRKŐC
Persze! (Hajó-Vontághnak)
Most pedig figyelj te, jól bevágd ukázomat!
Hogyha megvan mindez, és a lány bement a házba, te
Öltözz át hajósruhába, s azonnal indulj ide.
Rozsdabarna kalapod és gyapjú tüllfátylad legyen,
Rozsdás köpenyed, mert ez a szín szokásos a tengeren:
Bal vállad fölött csomózd meg, karodat hagyd meztelen,
És mintha kormányos volnál, viselj tengerészövet;
Az öreg tart halászokat, nála mindent megtalálsz.
HAJÓ-VONTÁGH
És miután beöltöztem, akkor mit tegyek szerinted?
GYÜRKŐC
Gyere csak! Anyja nevében hívd ide Partíciát,
Ha Athénba készül, menjen veled le a kikötőbe,
S amit vitetni szeretne, rakassa hajódra, mert
Hogyha nem: hajód eloldod, merthogy kedvező a szél.
HAJÓ-VONTÁGH
Annyira jó! Folytasd!
GYÜRKŐC
Küldi majd a harcos: menjen el,
Anyját ne tartsa föl, siessen!
HAJÓ-VONTÁGH
Ötleted sokoldalú.
GYÜRKŐC
Én a lánynak megmondom, hogy kérje gazdámtól: vigyem
Én a révbe holmiját. Ő majd veled küld. Én pedig,
Hoppá: azonnal Athénba megyek veled.
HAJÓ-VONTÁGH
Ott pedig
Három napig sem hagyom, hogy szolgálj: rögtön szabadulsz.
GYÜRKŐC
Rajta, öltözz!
HAJÓ-VONTÁGH
Nem kérsz mást is?
GYÜRKŐC
Elég, ha ezt észben tartod!
HAJÓ-VONTÁGH
Indulok. (Bemegy Vendégbaráthi házába)
GYÜRKŐC (a két lánynak)
S ti húzzatok be; mert a főnök biztosan
Erre jön ki.
CSÚCSDOMBI
Ritka becsben tartjuk minden szavadat. –
GYÜRKŐC
Rajta, most induljatok be!
A két lány bemegy Vendégbaráthihoz, a másik házból kilép Ostromváry.
Nyílik ajtónk. Boldogan
Lép ki, célhoz ért, s azért sír szegény, ami nincs sehol.






ÖTÖDIK JELENET

Ostromváry, Gyürkőc

OSTROMVÁRY
Amit és ahogy akartam: szépen, barátságosan
Elértem Partíciánál.
GYÜRKŐC
Mi tartott ilyen sokáig?
OSTROMVÁRY
Senki nem volt úgy szerelmes még belém, mint ez a nő.
GYÜRKŐC
Hogy?
OSTROMVÁRY
Mennyit kellett beszélnem! Túl lassan ment a dolog,
Végül azonban elértem célom: amit csak kívánt
És követelt, ajándékba adtam neki. Téged is.
GYÜRKŐC
Engem is?... Hogy tudjak élni nélküled?
OSTROMVÁRY
Legyél nyugodt,
Megmentelek tőle. Tudod, megtettem mindent eddig is,
Hogy rávegyem: szándékától álljon el, és hagyjon itt...
De legyőzött.
GYÜRKŐC
Csak tebenned bízom, és az istenekben.
S bár szomorú, hogy a legjobb úrtól, tőled válni kell,
Az vigasztal legalább, hogy nagy szépséged jutalmaként
A szomszédnőt lefekteted – közreműködésem által.
OSTROMVÁRY
Túltárgyaltuk! Szabadságot kapsz tőlem és nagy vagyont,
Ha eléred.
GYÜRKŐC
Én elérem!
OSTROMVÁRY
Sóvárgok rá.


GYÜRKŐC
Csöndesebben,
Ne heveskedj... Nyílik az ajtó, éppen itt jön ő maga.
(Kilép Csúcsdombi és Milf. Úgy tesznek, mintha nem vennék észre a katonát és Gyürkőcöt.)

HATODIK JELENET

Milf Ramóna, Csúcsdombi Csilla, Ostromváry, Gyürkőc

MILF RAMÓNA (súgva)
Nesze a harcos, úrnőm.
CSÚCSDOMBI CSILLA (súgva)
Hol is?
MILF
Nézz csak balra!
CSÚCSDOMBI
Látom.
MILF
De szemed sarkából nézd, vigyázz, ne sejtse, hogy megláttuk.
CSÚCSDOMBI
Látom. Polluxra, itt az idő, legyünk most még gonoszabbak.
MILF
Te kezded majd.
CSÚCSDOMBI (fönnhangon)
Kérlek, felelj: találkoztál a hőssel? (Súgva)
Hangod ne kíméld, hallja csak.
MILF (fönnhangon)
Polluxra, már beszéltem
Vele cukin, és jólesett, ahogy kívántam, úrnőm.
OSTROMVÁRY
Hallod, miket mond?
GYÜRKŐC
Hogyne. Boldog, hogy beszéltetek már!
CSÚCSDOMBI
Elég mázlista lány!
OSTROMVÁRY
Nagyon szeret, úgy látszik.
GYÜRKŐC
Okkal.
CSÚCSDOMBI
Castorra, ez elképesztő, hogy színe elé kerültél;
Mondják, más csak ír, követet küld hozzá, mint egy királyhoz.
MILF
Bizony, nehéz is volt elé kerülnöm kérelmemmel.
GYÜRKŐC
A nőknél nagy-nagy hírben állsz.
OSTROMVÁRY
Venus kívánja: tűröm.
CSÚCSDOMBI
Hálát adok Venusnak és könyörgök, tőle kérem:
Legyen enyém, akit szeretek, akiért így könyörgök,
Legyen megértő hozzám, és vágyam ne higgye nyűgnek.
MILF
Remélem, így lesz. Bár nagyon sok nő rajong a hősért,
De őket ő lenézi mind, te vagy bajnok szemében.
CSÚCSDOMBI
Szörnyen gyötör a félelem: fönt hordja majd az orrát...
Szándékát megmásítja-e, ha szemtől szembe lát majd?
Kifinomult ízlésével lenézi a külsőmet?...
MILF
Ne félj, ő nem csinál ilyet.
OSTROMVÁRY
Mert önmagát lenézi!
CSÚCSDOMBI
Félek, hogy eltúloztad a szépségemet előtte.
MILF
Volt gondom rá, hogy szebb legyél, mint ahogy ő gyanítja.
CSÚCSDOMBI
Polluxra, hogyha nem akar elvenni, babusgatom majd...
Térdét, s könyörgök. És ha még ezzel se győzhetem meg,
Kivégzem magam, mert tudom: nélküle nincsen élet.
OSTROMVÁRY
Megtiltom a nőnek a halált. Odamenjek?


GYÜRKŐC
Lebeszéllek!
Csak rontod árfolyamodat, ha ilyen könnyen engedsz;
Hadd jöjjön ő, keressen ő, rajongjon és imádjon!
Hagyd őt, nehogy még elveszítsd a jóneved, ha így lépsz.
Mert két halandónak jutott csak a földön – neked meg
A lesbosi Phaónnak – ez, hogy így szeresse egy nő.
CSÚCSDOMBI
Bemenjek a házba, vagy pedig kihívod, szép Ramónám?
MILF
Várjuk, kijön-e valaki.
CSÚCSDOMBI
De várni nem tudok, nézd,
Bemegyek.
MILF
Az ajtó zárva van.
CSÚCSDOMBI
Akkor betöröm.
MILF
Őrült!
CSÚCSDOMBI
Ha volt szerelmes valaha, ha olyan bölcs, amilyen szép,
Elnézi, bármit is teszek szerelemből, és kegyes lesz.
GYÜRKŐC
Milyen veszettül ég szegény érted!
OSTROMVÁRY
De én is érte.
GYÜRKŐC
Csönd, meg ne hallja!
MILF
Most miért bámulsz? Mért nem kopogsz be?
CSÚCSDOMBI
Nincs bent Győző.
MILF
Honnan tudod?
CSÚCSDOMBI
Az illatát nem érzem,
Tudom, fölismerné az orrom, ha bent volna.
GYÜRKŐC
Hoppsza, jósol!
OSTROMVÁRY
Venustól kapta a jóserőt, mivel belém szerelmes.
CSÚCSDOMBI
Én azt hiszem, közelben áll szerelmem, a szagát érzem.
OSTROMVÁRY
Pollux, többet lát orra, mint szeme.
GYÜRKŐC
Mert vak a szerelemtől.
CSÚCSDOMBI
Jujj, támogass!
MILF
Mért?
CSÚCSDOMBI
El ne dőljek...
MILF
Mi van?
CSÚCSDOMBI
Alig állok.
Lelkem a szememen keresztül kiröppent.
MILF
Ugye, a harcost
Láttad?
CSÚCSDOMBI
Hát persze.
MILF
Nem látom, hol?
CSÚCSDOMBI
Látnád, ha szeretnéd.
MILF
Polluxra, ha engednéd, ugyanígy szeretném, mint te, én is.
GYÜRKŐC
Ahogy terád tekint, beléd bolondul mindegyik nő.
OSTROMVÁRY
Hisz Venus unokája volnék vagy mi?! Veled még nem közöltem?
CSÚCSDOMBI
Kérlek, kedves Ramónám, lépj hozzá!
OSTROMVÁRY
Hogy tisztel engem!
GYÜRKŐC
Felénk jön.
MILF
Titeket kereslek.
OSTROMVÁRY
És mi téged.
MILF
Parancsod
Szerint kihoztam asszonyom.
OSTROMVÁRY
Látom.
MILF
Nos, hívd magadhoz!
OSTROMVÁRY
Mert könyörögtél, nem vetem meg úgy, ahogy a többit.
MILF
Polluxra, megmukkanni sem lesz képes, ha eléd áll:
Ha rád tekint, ez a látvány nyomban elmetszi nyelvét.
OSTROMVÁRY
Segítenem kell a nő baján.
MILF
Hogy reszket és remeg, mert
Meglátott téged.
OSTROMVÁRY
Fegyveres férfiak is remegnek
Előttem, ne csodáld a nőt. De mondd meg már, mi kéne.
MILF
Hogy menj hozzá: holtáiglan veled szeretne élni.
OSTROMVÁRY
Hogy képzeli? Ha férje van, s a férje rajtakaphat...
MILF
Hiszen férjét már elhajtotta érted.
OSTROMVÁRY
Hogy tehette?
MILF
Mert hozománya volt a ház.
OSTROMVÁRY
Igen?
MILF
Bizony.
OSTROMVÁRY
Na, menjen
Haza: rögtön övé leszek.
MILF
Vigyázz, sokat ne várasd,
Ne kínozd testileg!
OSTROMVÁRY
Dehogy! Csak menjetek.
MILF
Megyünk már. –
(A két lány bemegy Vendégbaráthi házába. Megjelenik Hajó-Vontágh hajósruhában.)
OSTROMVÁRY
De mit látok?
GYÜRKŐC
Mit látsz?
OSTROMVÁRY
Valaki jön erre, nem tudom, ki,
Hajósruhában.
GYÜRKŐC
Hozzánk jön, főleg terád kíváncsi
Ez a hajós.
OSTROMVÁRY
Úgy látszik, a lányért jött.
GYÜRKŐC
Azt hiszem, ja.

HETEDIK JELENET

Hajó-Vontágh, Gyürkőc, Ostromváry

HAJÓ-VONTÁGH (félre)
Ha nem tudnám, hogy mások is pofátlanul
Trükköztek százezerszer vágyaik miatt,
Szégyellném, hogy ilyen ruhában jövök ide.
De hallottam: sok rosszat tettek eddig is:
Nos, jókhoz méltatlanul bűnöztek sokan
Szerelmükért; ez már bevett szokás, hajaj!
Nem említem: Achilles honfitársait
Hagyta meghalni... De itt van Gyürkőc Feri,
A harcossal tart. Megváltoztatom szavam: (Fönnhangon)
Jaj, mindegyik nő anyja a Késés maga;
Ha más miatt késünk, az nyilván semmiség
Ahhoz képest, amit nők miatt szenvedünk.
Tapasztalatból tudom, így pontosan...
És most Partíciát hívom, bekopogok. (Zörget a kapun)
Hé, van itt valaki?
GYÜRKŐC
Miért kopogsz? Mi kell,
Fiatalember?
HAJÓ-VONTÁGH
Partíciát keresem.
Az anyja küldött. Hogyha jön, hát jöjjön is!
Miatta késünk: vízre kéne szállni már...
OSTROMVÁRY
Már régen kész minden. Indulj, Gyürkőc fiam,
Aranyat, ékszert, ruhát, drága holmikat
Páran vigyék hajójához, a főnök te vagy.
Fölhalmoztam az ajándékokat: vigye.
GYÜRKŐC
Megyek. (Bemegy)
HAJÓ-VONTÁGH (utánakiált)
Gyerünk már, Herkulesre!
OSTROMVÁRY
Nem marad
Soká. De ez mi? Mondd, szemednek mi baja?
HAJÓ-VONTÁGH
Van szemem, Herkulesre!
OSTROMVÁRY
S bal szemed?


HAJÓ-VONTÁGH
Figyelj:
Tenger vágytól van eggyel kevesebb szemem.
Ha nem szeretnék, megvolna a másik is!
De túl sokat váratnak.
OSTROMVÁRY
Tessék, jönnek is. (Kilép Partícia sírva és Gyürkőc)

NYOLCADIK JELENET

Gyürkőc, Partícia, Ostromváry, Hajó-Vontágh

GYÜRKŐC
Mit érsz el a sírásoddal?
PARTÍCIA
Hogyne sírnék? Elmegyek
Onnan, ahol tejben-vajban fürösztöttek.
GYÜRKŐC
Ez az ember
Jött anyádtól és húgodtól.
PARTÍCIA
Látom.
OSTROMVÁRY
Hé, Gyürkőc Feri!
GYÜRKŐC
Mit parancsolsz?
OSTROMVÁRY
Ajándékom, amit adtam, kihozattad?
HAJÓ-VONTÁGH
Partícia, halihó!
PARTÍCIA
Hahó!
HAJÓ-VONTÁGH
Anyád és húgod
Küldik velem üdvözletük.
PARTÍCIA
Legyenek mind boldogok.

HAJÓ-VONTÁGH
Kérik, gyere; míg jó a szél, fölvonnánk a vitorlát;
Ha nem fájna anyád szeme, velem jöttek volna el.
PARTÍCIA
Indulok, bár sok kedvem nincs. Szent kötelesség...
HAJÓ-VONTÁGH
Okos vagy.
OSTROMVÁRY (félre)
Hogyha nem velem élt volna, egész buta volna most is.
PARTÍCIA
Szenvedek, mert ilyen dögös férfitől kell válni, sajnos;
Mert te bárkit szellemessé varázsolsz, ha akarod;
Veled éltem, ezért volt a lelkem erős, mindent győző:
S ez a díszem odalesz ma!
OSTROMVÁRY
Ne sírj!
PARTÍCIA
Muszáj sírnom, mikor
Téged nézlek.
OSTROMVÁRY
Nyugodj már meg!
PARTÍCIA
Csak tudom, nekem mi fáj...
GYÜRKŐC
Nem csodálom, Partícia, hogy könnyen kijöttél vele:
Lenyűgözött a szépsége, bátorsága, kelleme.
Én csak szolga vagyok, s mégis sírok, mivel válni kell.
PARTÍCIA
Kérlek, átölelhetlek még a válás előtt?
OSTROMVÁRY
Naná.
PARTÍCIA
Jaj, lelkem, jaj, szemem fénye! (Elájul)
GYÜRKŐC (Hajó-Vontághnak)
Kérlek, támogasd a lányt,
Ne sérüljön.
OSTROMVÁRY (Gyürkőcnek)
Mi ez, kérlek?
GYÜRKŐC
Mivel tőled válnia kell,
Sajnos rosszul lett szegény.
OSTROMVÁRY
Fuss be gyorsan folyadékért!
GYÜRKŐC
Nincs rá szükség, nyugodjon meg, te ne avatkozz bele,
Míg magához nem tér.
OSTROMVÁRY
Nagyon közel van egymáshoz fejük.
Nem helyes: szájad vidd arrébb szájáról, vigyázz, hajós!
HAJÓ-VONTÁGH
Csak figyeltem, lélegzik-e.
OSTROMVÁRY
Mért nem füleddel figyelsz?
HAJÓ-VONTÁGH
Ha akarod, elengedem.
OSTROMVÁRY
Nem, csak tartsd még!
GYÜRKŐC (sírva)
Én szegény!
OSTROMVÁRY (a szolgáinak)
Menjetek már, hozzatok ki mindent, amit nekiadtam.
GYÜRKŐC (a ház felé)
Üdv neked is, Háziisten, mielőtt még elmegyek.
Szolgatársak, szolgatársnők, éljetek gondtalanul,
S rólam mindig pozitívan szóljatok, ha nem leszek.
OSTROMVÁRY
Nyugodj meg, Gyürkőc Feri.
GYÜRKŐC
Jaj, nem tudok nem sírni, mert
Elmegyek tőled.
OSTROMVÁRY
Nyugodj meg, tűrj!
GYÜRKŐC
Tudom, mi fáj nekem.
PARTÍCIA (mintha ájulásból ébredne)
Mi ez? Mi történt? Mit látok? Szia, szép napom. Hol vagyok?
HAJÓ-VONTÁGH
Á, szia. Magadhoz tértél?
PARTÍCIA
Kit öleltem? Jaj nekem!
Magamnál vagyok? Meghaltam?
HAJÓ-VONTÁGH
Gyönyörűségem, ne félj!
OSTROMVÁRY
Mi történik ott?
GYÜRKŐC
Elhagyta eszmélete már megint. (Félre)
Jaj de félek, vacogok, hogy végül minden kiderül.
OSTROMVÁRY
Mi baj?
GYÜRKŐC
Az, hogy a sok holmit a városon visszük át:
Még téged szólnak meg érte.
OSTROMVÁRY
Magamét adtam, nem másét:
Senki mással nem törődöm. Isten óvjon, menjetek!
GYÜRKŐC
Csak miattad mondom.
OSTROMVÁRY
Rendben.
GYÜRKŐC
Isten veled!
OSTROMVÁRY
Veled is.
(Partícia, Cselényi és a szolgák elmennek.)
GYÜRKŐC
Rajta, gyorsan: majd követlek; a főnökkel kell beszélnem.
(Ostromvárynak)
Bár mindig is azt hitted, hogy hűbbek mind a többiek
Hozzád, mint én, mégis minden jótettért hálás vagyok:
És ha rajtam állna, sokkal szívesebben szolgálnálak,
Mint hogy másnál szabad legyek.
OSTROMVÁRY
Nyugodj meg és bizakodj!
GYÜRKŐC
Jaj, jaj, hogyha eszembe jut: meg kell változnom nagyon,
Háborús témát feledve nőszokásokat tanulni!
OSTROMVÁRY
Légy erős!
GYÜRKŐC
De nem tudok már: minden vágyam elhagyott.
OSTROMVÁRY
Menj, kövesd őket, ne késs el.
GYÜRKŐC
Légy boldog!
OSTROMVÁRY
Te úgyszintén.
GYÜRKŐC
Kérlek, emlékezz majd rám, ha egyszer mégis szabad leszek
– Majd követet küldök hozzád! –, el ne hagyj!
OSTROMVÁRY
Á, nem szokásom.
GYÜRKŐC
És gondold meg akárhányszor: hozzád hű voltam nagyon!
Hogyha átgondolod, rájössz: ki volt jó hozzád és ki rossz.
OSTROMVÁRY
Számtalanszor észrevettem.
GYÜRKŐC
De most legjobban tudod:
És hogy ma mi történt, később majd még jobban megtudod.
OSTROMVÁRY
Alig bírom ki, hogy itt ne tartsalak.
GYÜRKŐC
Na, ne csináld:
Azt terjesztenék, hazug vagy, megszeged ígéreted,
És azt is, hogy hű személyzet rajtam kívül nem akad.
Kérnélek, ha itt maradni tisztességgel volna sansz;
De nincs mód, így ne marasztalj.
OSTROMVÁRY
Indulj!
GYÜRKŐC
Tűröm, bármi lesz.
OSTROMVÁRY
Légy szerencsés!
GYÜRKŐC
Jobb sietned.
OSTROMVÁRY
Újra mondom: ég veled. (Gyürkőc elmegy)
Eddig azt hittem, hogy ez volt legrosszabb szolgáim között,
Most látom, mennyire hű volt. És ha jól meggondolom,
Tévedés, hogy menni hagytam. Most pedig behatolok
Szerelmemhez. Ahogy hallom, most nyílik az ajtaja.

KILENCEDIK JELENET

Fiú, Ostromváry

FIÚ (kilép Vendégbaráthi házából; visszaszól)
Mért sürgettek? Munkámat elég jól tudom:
A szép hőst megtalálom. És bárhol legyen,
Fáradságot nem nézve előállítom.
OSTROMVÁRY
Ez a kölyök engem keres; elé megyek.
FIÚ
Hahó, érted jövök: köszöntlek, szép uram,
Akit a sok között főleg két isten óv,
Jó szívvel, bőkezűen.
OSTROMVÁRY
Kik?
FIÚ
Mars és Venus.
OSTROMVÁRY
De szellemes fiú!
FIÚ
Indulj, úrnőm hívat:
Kíván, kutat, rajongva rád vágyakozik.
Segítsd a vágyát! Mért állsz? Mért nem mész be?
OSTROMVÁRY
Megyek.
(Bemegy Vendégbaráthi házába.)
FIÚ
Na, ez saját magától a hálóba hullt.
A vezércsel kész van: az öreg lesben áll,
S nyakon csípi a kéjencet, aki azt hiszi,
Hogy szépségéért minden asszony üldözi,
Ha ránéz: bár nő, férfi egyként gyűlöli.
Megyek csatába: bentről hallom már a zajt.

ÖTÖDIK FELVONÁS

Vendégbaráthi, Ostromváry, Károly, Cselényi és az Ostorosok

VENDÉGBARÁTHI (a ház előtt, beszól)
Hozzátok ki; és ha nem jön, emeljétek föl: legyen
Ég és föld közt, és a lábát szakítsátok szét, fiúk.
(A szolgák kituszkolják a lefegyverzett és levetkőztetett katonát.)
OSTROMVÁRY
Vendégbaráthi, könyörgök!
VENDÉGBARÁTHI
Könyörgésnek nincs helye.
Károly, jól ügyelj a késre, hogy elég éles legyen.
KÁROLY
Már rég vágyik a kéjelgő hasát felhasítani,
Hogy úgy csüngjön, mint a gyerek nyakán csüng a csörgettyű.
OSTROMVÁRY
Végem van!
VENDÉGBARÁTHI
Csak most lesz véged – korán mondod.
KÁROLY
Nekimenjek?
VENDÉGBARÁTHI
Várj, előbb még összeverjük dorongokkal.
KÁROLY
De nagyon!
VENDÉGBARÁTHI
Várj: kicsit kikérdezgetem, és ha füllent, megütöm.
Hogy mertél a más nejének udvarolni, te szemét?

OSTROMVÁRY
Isten úgy szeressen, önként jött hozzám.
VENDÉGBARÁTHI
Hazudik, pofozd!
OSTROMVÁRY
Várj, beszélek.
VENDÉGBARÁTHI (a szolgáknak)
Mért pihentek?
OSTROMVÁRY
Szabad egy szót mondanom?
VENDÉGBARÁTHI
Na?
OSTROMVÁRY
Kértek rá, keressem föl.
VENDÉGBARÁTHI
Mért hallgattál rá? Nesze! (Üti)
OSTROMVÁRY
Úúú, eleget kaptam. Kérlek, hagyjatok már!
KÁROLY
Vághatom?
VENDÉGBARÁTHI
Ahogy tetszik: feszítsétek szét a fickót kétfelé.
OSTROMVÁRY (Vendégbaráthinak)
Herkulesre, mielőtt ütsz, te hallgass meg legalább.
VENDÉGBARÁTHI
Beszélj!
OSTROMVÁRY
Nem akartam: megtörtént... özvegynek állították;
A szolgáló volt a bűntárs, aki hozzá csábított.
VENDÉGBARÁTHI
Esküdj meg, nem bántasz senkit bosszúvágyban ezután
A verésért, amit kaptál és amit még kapni fogsz,
Hogyha innen elbocsátunk, te kis Venus-unoka.
OSTROMVÁRY
Juppiterre, Marsra mondom, már senkit se molesztálok,
Mert amit csak elszenvedtem, jogos mindegyik ütés;
S ha nem herélten távozom, enyhe volt a büntetés.

VENDÉGBARÁTHI
És ha esküd megszeged majd?
OSTROMVÁRY
Örökre herélt legyek.
KÁROLY
Jól püföljük el még egyszer, aztán engedjük haza.
OSTROMVÁRY
Pártfogásodért cserébe áldjanak meg az istenek.
KÁROLY
Adj egy rakás aranyat!
OSTROMVÁRY
Mért?
KÁROLY
Hogy ma téged ép tökökkel
Engedjünk ki a kezünkből, te kis Venus-unokácska.
Máskülönben dehogy mész el.
OSTROMVÁRY
Jó, adok.
KÁROLY
Azt jól teszed.
És ne hidd, hogy kardod, inged vagy köpenyed elviszed.
EGY OSTOROS
Üssem még vagy elereszted?
OSTROMVÁRY
Minden csontom puha már...
Ne bántsatok!
VENDÉGBARÁTHI
Oldjátok föl!
OSTROMVÁRY
A legjobban köszönöm.
VENDÉGBARÁTHI
Hogyha legközelebb rajtakaplak, csonkán távozol.
OSTROMVÁRY
Egy szavam sincs.
VENDÉGBARÁTHI
Menjünk már be, Károly.
(Bemegy a szolgákkal a házba)

OSTROMVÁRY
Személyzetem
Látom itt.
(A szolgák, élükön Cselényivel, jönnek a kikötőből)
Na, útra kelt már Partícia? Na mi van?
CSELÉNYI
Már rég.
OSTROMVÁRY
Jaj!
CSELÉNYI
Jobban fáj majd, ha megtudod, amit tudok:
Az a gyapjúkendős szemű fiú nem volt tengerész.
OSTROMVÁRY
Hanem?
CSELÉNYI
Hát a lány barátja.
OSTROMVÁRY
Honnan tudod?
CSELÉNYI
Tudom, és kész.
Ahogy a kapun kiléptek, még fél percig sem haboztak
Nyalakodni, csókolózni.
OSTROMVÁRY
Nyomorult balfék vagyok!
Most jövök rá, megszívattak; fú, szemét Gyürkőc Feri,
Ő csalt ide a mocsárba. Jogosan, tény, ami tény.
Minden kujon megérdemli ezt a pofonadagot.
Aki retteg, az nem ugrál. Gyertek be!
Tapsoljatok!


Csiky Gergely (1885) és Devecseri Gábor (1941) fordításainak figyelembevételével


KARSAI GYÖRGY és TÉREY JÁNOS fordítása


Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Titus Maccius Plautus


Az adatbázis nem tartalmaz hasonló bejegyzéseket.
Támogatóink

Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.