Vídulj, gyászos elme! megújul a világ,
S előbb, mint e század végső pontjára hág. Batsányi János: A látó (1791)
A mérce
Lászlóffy Aladár
Tibet vagyok, nem öntudatlan, csak elmélyültem, mint a katlan. Tengerek kezdik így a gyűlést, a trópikus forrást, lehűlést, a Himalájához ragadtan agy lehet ez a Tibet-katlan, csak mélyen elmaradott percek önnön medrembe visszavernek. De valamire kell az állott idő s az első szabadságok.