Vers, próza / A súlytalanság réme

Nagy Attila
A súlytalanság réme

[Látó, 2010. november]


Meddig a dac és meddig a kegyelem
Nyárutó alkony pára a kerteken
Lebeg az elengedett kéz
A részben az egész


A súlytalanság réme bénít
Valaki álma voltam s égit
Képzeltem én is léteztem talán
Mint tollára kényes madár a fán


S ha ez csak a test a testem
A földtől elemelten
Démon és angyal között
Szitálva novembert ködöt


Ki voltam én és ki voltál te
A kikínlódott vagy az eleve
Egyetlen könnycsepp mindenekelőtt
Lepergő szakáll mely istenekre nőtt







Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Nagy Attila




Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.