AdyLátó / A száznegyvenkét éves Ady szonettje

Tompa Gábor
A száznegyvenkét éves Ady szonettje[2019. január - AdyLátó]



Fülembe forró ólmot öntsetek,
Szürke-országnak vagyok a királya,
Bús dalba kezdek, lenézek az árra,
És várok néma, öreg könnyeket.

Egy Irán-szagú szittya, vad sereg,
Boros kedvvel száll perzsa paripákra,
Bajjal születtek, íme, itt az ára:
Garmadával hullnak, mint levelek.

Egy perc és meghal minden bennetek.
Tobzódik lent a Pokol karneválja,
Parfümje szálldos csókosan körül.

De asszony, ember lelke föllebeg,
Édes-ernyedten megváltásra várva…
Isten Illésként elvisz és örül.











Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Tompa Gábor


Az adatbázis nem tartalmaz hasonló bejegyzéseket.

Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.