[Látó, 2011. november]

Azon az éjszakán, amikor a Názáretit elárultam,
ő vette a kenyeret, hálaimát mondott, majd megtörte
és ezt mondta: vegyétek, egyétek, ez az én testem,
amely tiérettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én
emlékezetemre.
A vacsora végén fölemelte a poharat, és ezt mondta:
ez az én vérem, az új szövetség jele, amelyet tiérettetek
ontanak ki; emlékezzetek rám, valahányszor bort isztok.
Szavaiból megértettem, hogy nem én árultam el őt,
hanem ő engem, de ezt már nem sikerült értésére adnom.
Előtte indulok a halálba, elsőként akarom üdvözölni
a túloldalon.