Vers, próza / A töredékes jó

Nagypál István
A töredékes jó[2014. május]



nincs idézet
de van kinek


Töredékes, mert miképp beszélgetünk
Egymással, úgy érzem, mondatok közt
A töredék, mint törmelék bújik meg és
Töredék, mert a mondataim fele a te
Szavaidban folytatódik, látod, most is

Keresem őket, középszerű szópiszok
Mindaz, amit idevetek, és felsóhajtok,
Mindeddig balfasz voltam, hagytam,
Hogy a jó elszaladgáljon mellettem,
Farkát csóválva, és ekkor figyelek fel,
Zúg a fejem, zúg az állat, mindenhol,
Jobbra, sokkal jobbra számítottam,
Milyen a jó, hisz a gonosz is kihúzott
A vízből, mikor lenyomhatott volna,
Most pedig úgy érzem, a jó vagy

A szeretet (nevezzük nevén) torkon
Nyomva fojtogat, víz alá tart, és azt
Hiszem, mert azt mondják, hogy
Még jőni, még jőni kell, de nem, már
Nem jöhet, marad a szeretet és

Ami utána marad: a semmi: a nulla.
Amit egyszer leírsz, végül felerősödik,
Figyeled, ahogy megtörténik, történik
Mint az ige, nincsen szó rá, találgatni
Fogok, minek hívjam mégis a jót.






Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Nagypál István




Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.