Vers, próza / A vigyél-haza játék

Papp Attila Zsolt
A vigyél-haza játék[2018. november]







Hazaviszel majd egyszer,
mintha valaki mások lennénk,
egy régi ruhatárban
hagyjuk porosodni
a mai elménk,
és eltűnik az emlékezet
legkisebb közös halmaza –
ebben az elfelejtett testben
mintha egy másik férfit
vinnél akkor majd haza.

És úgy húznád össze a függönyt
és úgy vizslatnál, amikor
magunkra maradnánk ketten,
mintha most látnál meztelen
először életedben.

Belakni tanuljuk, újra,
szigetünk lesz ez, tengerünk,
hangoskodunk, elhalkulunk,
recsegő bakelitről hangzó
tangók és balladák leszünk.

Ha tényleg hazavinnél egyszer,
ugyanoda, de máshová,
mint aki választhatott
és még ha tehetné is,
nem bánna meg már semmit,
mert valóban ezt akarta,
nem tekint előre, vissza –

ez jó játék lesz, meglásd, és

sokat nevetünk majd rajta.











Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Papp Attila Zsolt


A szerzőtől még

   Holtidő
   Távoli járatok közelednek


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.