Csak azt tudom, hogy nagyon hiányzik,
hogy üvöltenék már a szomjúságtól,
a tébolytól, hogy mért nincsen velem,
mért nem lehet, s mért lehet ez a fagy,
a ropogó hó, mely őrzi lábnyomom,
s a hold, amelyre felköpöm a vérem,
mint éhes, hajszolt, fűrészfogú vad.