Vers, próza / Ars brevis, vita idem

Nagy Attila
Ars brevis, vita idem[2019. április]



In memoriam Fábián Sándor

Sanyika! – így szólított Apám,
Míg emlékeid hallgatagon
Szóródtak szét az idő haván…

Két orvos nézett mélyen
Egymásba – és szorongva,
Míg nagyanyám zongoráján
Lassan kinyílt a kotta…

Valami Schubert volt, tudom.
Mosolyba rándult arccal

Hallgattál – végig az úton.









Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Nagy Attila


A szerzőtől még

   Orbán Ottóra gondolok
   Ha sajogni kezd


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.