Vers, próza / Búcsú Marostól

Vörös István
Búcsú Marostól[2020. július]



Ma újra elmegyek,
ma újra eltörök,
késő nyári hegyek.

Az égről félelem,
jövőiszony csöpög.
Ma újra elmegyek,

de tartom a helyet,
ősszel visszajövök,
késő nyári hegyek!

Vagy ha már nem lehet,
érzem a drót mögött?
Ma újra elmegyek,

erdők, közületek.
A tévedés röhög,
késő nyári hegyek,

nem kellünk senkinek,
nem látjuk a jövőt.
Ma újra elmegyek,

késő nyári hegyek.











Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Vörös István




Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.