Vers, próza / Belül

Horváth Florencia
Belül
[2021. július]





Alakul bennem egy mocsokfolyam,
próbál kijutni. A gát én vagyok, én
vagyok a gát. Úgy kéne megszabadulni
mindentől, ami felesleges, mint
óriáskígyók. Ha valakibe belefér ennyi
toldás, eméssze meg, amennyit képes.
Kifordultak a növények, jelentés csak a
nyálkás levelek alatt lakik. Az erezet
és a viaszréteg között még elfér egy
korty levegő. A fürdők fehérségében
úszom, úszom bennük, a víz én vagyok.
Ki kell nyitni a rétegek közti burkot,
mielőtt megköt, mielőtt megtelik.
Hamvassá olvadnak belőlem a sziklák,
duzzad a folyam, medréből ki akar lépni.
Ez nem honvágy, ez vasárnap este,
ilyenkor gyűl össze a pára.











Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Horváth Florencia


A szerzőtől még

   Ami hozzád
   El
   Harpagon áriája


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.