Vers, próza / Capri felé

Nagy Attila
Capri felé

[Látó, 2006. január]



Ó Nap ó Sole
Teremtőm fényes Arca
Sajtnyitogató aranysugár
Ruganyos léptű férfiak asszonyok
Lábanyomára hulló permet
Aranypénz az élet
Minden koldusának


Ó Nap ó Sole
Verőfényt gondozó lelkek
Örök forrása heve
Derű amitől omlik és árad
A kedv és a hegyek leve
Teremtményeid sudár
Alakját mintázza mosolyod


Ó Sole ó Sole
Magyarul Nap olaszul Cuore
Hajósok szabad és biztos éneke
Ne húzd be soha a kék vizekből
Vakító aranyhorgonyod
A Földet mint egy víg porontyot
Aranyuszályon hordozod


Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Nagy Attila


A szerzőtől még

   A semmit sem mondó hangulat
   K.L.
   Hajózni kell tovább
   Orgona
   Kevert bor


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.