Vers, próza / Corona Borealis (Versek)

Nagy Attila
Corona Borealis (Versek)


In memoriam Jékely Zoltán


Változó fényű csillagaid
Izgatnak Corona Borealis
Születő s húnyó lelkek
Égi körökbe kevertek
Álom ez mind és oly reális


Éji vándora földi tájnak
Ki egészen mást keres, kutat
Virághoz omlik s nézi
Az alkony csöndben vérzi
S lobbantja el a visszautat


És itt marad, mert vonzza teste
Akác a zúgó vizek partján
Gondol a sok-sok könyvbe rótt
Okos mondatra (többje holt)
És nem születik semmi ajkán


Hát, ti tudnátok, hét csillagok
Ember titkát és asszonyét itt?
Egymásba róva régen
Fölsír bennünk az Éden
És megmarad mit Isten épít



Zeteváralja, 2006. aug. 18.







Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Nagy Attila


A szerzőtől még

   A csend határa
   Ipi-apacs
   Egyedül
   A másik
   Kukázó


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.