Vers, próza / Corona-gólya

Nagy Attila
Corona-gólya[2020. május]



A tegnap 10 óra 9 perckor
Hívott a barátom mobilon,
És mondta:
Képzeld, Attikám, ebben a nagy bajban,
Világjárvány tetőző sűrűjében,
Két méterre tőlem, a kertben
Leszállt egy gólya…

Annyira megrendültem, hogy
Hirtelen válaszolni sem tudtam –
De, mit lehet erre válaszolni,
Ó, ti mindenkori bölcsek és megpróbáltak?
Hallgattam, mire Ő:
Ugye, neked is megjött a Tavasz?

Hebegni kezdtem, hogy igen, igen,
Napomat te hozád föl, Bigi,
És éppen most, amikor klórvizes
Lábtörlőn tocsogok
Ki a szabadba, mert

Erő kell elviselni sok-sok év
És bizonytalanság után a
Megrendítően Jó Hírt,
Amit a lélek emberi szájról
Adakozik, hogy: gyógyulj!

2020. április 8.














Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Nagy Attila


A szerzőtől még

   Rilke-memento


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.