[Látó, 2010. július]

Didereg a számban a szó,
amíg mások ünnepelnek.
Fehér vagyok, akár a hó,
elevenen eltemetnek.

Letagadnak, míg én élek,
hamis váddal befalaznak.
Hol találok menedéket? –
csak az égre nyílik ablak.

Magunk vagyunk magunk között,
elgyávít az idegenség,
pálcát törünk egymás fölött,
sandán nevet a kevélység.

Feszülőben számban a szó,
amíg mások ünnepelnek.
Forró vagyok, akár a hó,
nem hiszem, hogy eltemetnek.