Vers, próza / Egyensúly

Dankuly Csaba
Egyensúly[2018. október]



Úgy helyezkedem el
a széken, amin alig lehet
elhelyezkedni, olyan kicsi,
támlátlan, billegő, hogy
valamennyire egyensúlyban legyek.
Nehéz így dolgozni, ki kéne cserélni
egy nagyobbra és stabilabbra...

Kihúzom magam, a képernyőre meredek,
és kihúzok minden oda nem illőt, nem egyszer,
félek, nem mindent, vagy oda illőt is.

A szöveg alakul,
alaktalanodik, nincs
végleges változat,
csak véglegesítendő.

Ami megingathatatlan:
a szék, amikor
leszállok róla,

már nem inog.











Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Dankuly Csaba


A szerzőtől még

   Fehér
   Értelem
   Elég
   Következetesség


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.