Vers, próza / Helyrajz, helyszínelések

Kovács András Ferenc
Helyrajz, helyszínelések


[Látó – 2009. május]




„Húnyj ki, kurta láng!
Az élet csak egy tűnő árny, csak egy
Szegény ripacs, aki egy óra hosszat
Dúl-fúl, és elnémul: egy félkegyelmű
Meséje, zengő tombolás, de semmi
Értelme nincs.”
(Shakespeare: Macbeth, V. felv. 5. szín –
Szabó Lőrinc fordítása)



SZATMÁRNÉMETI SZÍNPAD


Oltották rád a színház
Fényeit? Féltél,
Vacogtál vaksötétben,
Néma színpadon?
Gyújtották-e szemedbe
A fényszórókat
Újra?... S világított-e
Teljes életed?


LISBOA, PESSOA BLUES


Lisszabonból Belémbe
Villamos biceg –
Belémből Lisszabonba
Vissza most visz-e?
Parkokban paratölgyek,
Parafrázisok
Élnek – nyúzott poéták,
Négybehasadtan.


BLOOMSDAY, BRÜSSZEL, 2000


Párizsból érkezik, pont
Bloomsday, Bruegelek –
Másnap még utoljára
Láthatja lányát.
Ragyog belé az égbolt,
A belga fagylalt –
Azóta lánya felnőtt,
Már belga író.


VÁSÁRHELYI TEÁTRUM


Apa a telefonban
Lakik, be-beszól,
Kibeszél, folyton próba
Van, prömier van!
Apád eltéved, elvész
Baljós terekben –
Halott falak közt kísért
Kihűlt színészként.


LENT, ÉSZAK-AFRIKÁBAN


A tengert Hadrumaetum
Alatt, a homok
Tüzét, pun ragyogását
Ruspina partján,
S Thapsus fölött a tört fényt –
Caesar vagy Cato
Is kedvelte... Mi is... Más
Belviszály a vágy.


A NÍLUS ASSZUÁNNÁL


Két sivatag lezúdul –
Egymással szemközt,
Két partra omlik, szinte
Összeér... Minden
Szűkre zárul mögöttünk,
Mint a szent folyam –
Szigetekre szakadunk
Szét, forró sziklák.


GYIMES, RÉCEPATAKA


Egész nap nézni mindent:
Zöld, meredek fényt,
Figyelni, merről merre
Költözik égi
Kaszálón, hegyoldalon
Felhő, madár, árny,
Fák lombja, lassú élet –
Suhog, sötétül.







Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Kovács András Ferenc


A szerzőtől még

   Északi színház


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.