Vers, próza / Ismer itt minden

Jánosházy György
Ismer itt minden

[Látó, 2006. április]




Ismernek itt már téged a virágok,
ha megjöttél, szirmuk csupa mosoly;
a törökkonty s kökörcsin jó barátod,
könnyezve búcsúztat, ha távozol.


Illatos fűvel téged vár a dombhát,
és arcod mását őrzi a patak,
hullámai neved susogva zsongják,
s köszöntenek ezüst vértes halak.


Kezed nyaldossák csellengő kutyák;
az útszélen rád villantják öreg
képük százéves, szenvtelen kövek.


Ismernek a göcsörtös törzsü fák,
s ha elszunnyaszt a zöldben a meleg,
őrt állnak délcegen álmod felett





Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Jánosházy György




Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.