Vers, próza / Kétszemélyes kesztyű

Németh Gábor Dávid
Kétszemélyes kesztyű
[2019. október]





Kiáll belőlem a kétszemélyes kesztyű.
Elolvad, amire rámutat. Éhes a tenyere,
markában a gusztus. Gombokat présel
a számba, fényesre kopott hattyúroncsokat.
Csorog a számon a mutációk szabadsága.
Nyálam dísszé keményedik
a gomblyukakban, megmerevedik a jeléhség.

Tudatba tört. Ujjat húzok vele. Keze a roncsolt
szelep. Pompás kiürülés. Eleven ujja nem

bontható megbízhatóan.







Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Németh Gábor Dávid


A szerzőtől még

   Üvegblúz
   Károg az édes


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.