Vers, próza / Kavafisz-átiratok: Finom amphorák, kratérek

Kovács András Ferenc
Kavafisz-átiratok: Finom amphorák, kratérek




„Mint lakomán szeretők, keveredjen a bánat örömmel,
Bakkhosz Erósszal, a víz buja borral bennetek, élő,
drága edények, igaz, szép, khalkiszi műremekek – most
kantharoszával a részeg Erasztész mélyetek áldja!”
(Eunomosz)



Finom amphorák, kratérek, kantharoszok, külixek,
vízhordó hüdriák, hűs boroskancsók, merítők,
korsócskák, csészék, serlegek, festett ivóedények,
állatfejes rhütonok, csodás vázak Athénból,
Korinthoszból, Rhodoszból s a thrák Khalkidikéből.
Mindet szeretni tudtam… Szépek voltak Taraszban,
szépek Lakóniában vagy Poszeidóniában –
sokfajták is Szamosztól föl Magna Graeciáig,
s legszebbek Attikában… Hősökkel, istenekkel,
halandó ifjúsággal, lakomára gyűlt fiúkkal
s bölcsekkel díszítettek – szerelemmel, élvezettel,
szőlőindás hajókkal, részeg szatüroszokkal
s Phoibosszal díszítették neves, nagy vázafestők
meg ismeretlen mesterek: nagy, névtelen művészek.
De hajdan értük is sírt, sóhajtozott a Hajnal,
miképp egy halhatatlan, Durisz-festette tálon –
halott fiát örökre megtartja, fogja Éósz,
s szívére vonja Memnónt: a szépet és veszendőt.



(1932. január 15–21.)







Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Kovács András Ferenc




Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.