vers, próza / Legendák

László Noémi
Legendák[2017. január]



Legendák virulnak tar bokrokon,
regények mélyvörös óbora csordul.
Barázdát vet a föld, a homlokom,
úszik a hold, a szívem kifordul.

Fürdik a fényben. Csupa moha.
Nézd, ez az oldal északra néz.
Ide húzódott a sok mostoha,
ide a könnyű, ide a nehéz.

Itt mocorognak az enyves idők,
itt ez a kátyú: a szülői ház.
Szépek és rútak, rossz szeretők.
Ettől a hideg most is kiráz.

Itt van a félsz is, reszket előttem.
Ághegytől ághegyig fonalat szőttem.





Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

László Noémi


A szerzőtől még

   Mérnök
   Változatok
   Élő


Támogatóink

Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.