vers, próza / Mielőtt meghasad

Bartha László Zsolt
Mielőtt meghasad[2017. május]



Int, és maga felé mutat,
Hogy menjek már,
Oda,
Hogy foglaljam el a nekem kijelölt helyet.
Én meg csak állok
Mozdulatlan,
Mint akit látomás terhel –
– Egyetlen.

Szólnék
Emberi nyelven,
De emberi nyelven nem beszélek.

Sértett vagyok és sérthetetlen.

Egyetlen.

A kezem felemelem,
Mereven – szándékom,
Hogy megtartom az eget,
A plafont,
Mielőtt
Végleg összenyom.





Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Bartha László Zsolt


A szerzőtől még

   Fogantatás előtti a
   Benne magam


Támogatóink

Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.