Vers, próza / Mire kőolaj lesz belőlünk

Vass Ákos Lajos
Mire kőolaj lesz belőlünk

[Látó, 2012. július]



mire kőolaj lesz belőlünk
lírám oktánszáma
lágy kondenzcsíkot húz felettünk
minket parodizálva


ott ahol a kisgöncöl is nagyobb
ahol gázként sziszeg gondolatod rózsája
ott ahol én épp tüzet adok
s belobban szerelmünk parókája


bomló planktonok kufircolnak
mire kőolaj lesz belőlünk
felületes felültetések
áldozata lesz minden merszünk


persze lelkünket telemerjük
minden kacattal mint noé
szárazságban zöld ágat remélünk
én elfutok cigié’ s boré’


cseppfolyósan csak évődünk
persze azért még fenszterlizek
mire kőolaj lesz belőlünk
egy filantróp olajmécsesébe


beleégünk mint lepkeszárny
zsíros ujj lóg az olajba
szétszaggat téged, engem már
kivakart az asztallapra


egymásra lobbanunk mint ideg
a flört lerángat rólad pár bőrt
elnyeled valóságom mint föveny
mire kőolaj lesz belőlünk






Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Vass Ákos Lajos


A szerzőtől még

   Búcsú a pincérlánytól
   Kérdéses
   Apámra hallgatok
   Performansz


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.