Vers, próza / Nálad a póráz

Nagypál István
Nálad a póráz

[Látó, 2010. november]



A férfi kutyát sétáltat,
az anyuka gyereket, oda-
vissza tologatja, ráncigálja.
Mint egy babát, öltözteti
és becézgeti – nézzük őket
a padról. Acélkék az ég.


Haza kéne menni.
Beléd karolok, az autók
fénye neonszínűre festi
az aszfaltot. Figyeljük
a téli tájat. Befedi a hó.


Rálépek, mint a tóra,
topogok és rád lehelek.
Zúzmarás az arcod.
Te csak játszol velem.
Sárosan rohansz
mögöttem haza.







Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Nagypál István


A szerzőtől még

   Gyerek, játék
   A hidegből
   A befejezetlen Goya
   Glory hole
   Elektrográfia


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.