Talált vers / Népünnepély

Jannisz Ritszosz
Népünnepély[2020. április]



Az iskolákat bezárták. A kapuk előtt hatalmas virágkoszorúk.
A futballpálya öltözőjében nagy halom bakaruha.
Titokban elvitték éjjel a szobrot, fel a térre,
tiszti sapkát nyomtak a fejébe – előléptették, ahogy mondják.
Á, képzeld,
ez a szobor (az egyetlen) meztelenül, rajta nincs más,
csak az aranyos sapka – mondja.
De hát ki látta meg ebben a zajban, az éles nappali fényben?
Az emberek nem emelik fel fejüket, félnek, hogy valaki
megérti tán, amit láttak;
csak a cipőjüket nézik, kioldódott cipőzsinórjukat a porban.
Aztán hirtelen éjszaka lett. S ő egy kis utcába befordult.
Meggyujtott egy szál gyufát.
Nézegette a körmeit. Hát azok csakugyan jó hosszúra nőttek.


KÉPES GÉZA fordítása












Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Jannisz Ritszosz




Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.