[2009. december]

Potidiában egy ajándékboltban
hatalmas, habkönnyű fehér csigák,
vagyishát csigaházak, nagy halomban,
bennük morajlik az egész világ,

barna vesszőkosárban, felcímkézve,
két, három, négy eurós darabok,
ott várakoznak, félve veszem kézbe,
mint a csonttá fagyott tengerhabot,

két euróért az Égei-tengert,
háromért, négyért már a Földközit
hallgathatom talán, hogy ütközik

fény a fénnyel, amint az éppen felkelt
nap még a vízbe érve sistereg,
s én boldog vagyok, mint egy kisgyerek.