Vers, próza / Pusztító spirál

Fekete Vince
Pusztító spirál[2016. június]




„virágom virágom”
Sz. D.


Czompó zsuzsánna finom lélek kényes dáma
ó hogy idegesít minden a lábatlankodó
férj a rendetlenség a lakásban az időjárás hogy
nem áll egyenesen a seprű nyele a sarokban mert
megmutatod te hogyan kell annak állnia
hogy úgy csapjon mint az istennyila hogyan
kell azt a kurva szeget beléverni abba a kurva
falba czompó zsuzsánna fuss oda gyere ide
hozd ide szaladj le a pincébe menj hátra a kertbe –
férjes czompó zsuzsánna kivel kikenve-kifenve
meg lehet jelenni esküvőn temetésen kicsengetésen
elsőáldozáson beléd is lehet karolni kapaszkodni
mintha saját tulajdon volnál ki lehet futni érted
a világ végére virágért piacon turkáló czompó
zsuzsánna válogatsz alkuszol mint egy őrmester
a kofákkal peckesen lépdelő czompó zsuzsánna
a jobbról és balról is tele cekkerekkel megrakottan
melletted cepekedő férjjel míg dohogsz és sírsz és
kacagsz és átkokat szórsz az elszemtelenedett
kofanépségre czompó zsuzsánna

Úristen! egy ruha sem ér már be mondod-sírod-
sajogod czompó zsuzsánna és akkor világvége és
katasztrófa és Armageddon és félelmetes tűz a
szemedben mert csúfolkodnak veled czompó
zsuzsánna és semmi tudoddrágám és semmi
töltötttubicák semmi mindenholvanmitfogni
fehérnépek mert mi az hogy fehérnépek s mi az
hogy töltött tubicák mert senkinek és semminek
nem vagytok a töltött tubicái ti czompó zsuzsánnák
ó hogy utálod ó hogy megveted az ilyen baromságokat
az ilyen pasasokat akikből mostanság annyi de annyi
de annyi van és nem is kell messze menni értük ugye
czompó zsuzsánna hogy ta-lál-koz-Zunk egy-egy ilyen
szépen kifejlett példánnyal íme ugye lám-lám czompó
zsuzsánna

Gőzmozdony a lelked czompó zsuzsánna böjti
boszorkány ajtók becsapása sírás és zokogás bentről
és világvégi fájdalom és keserűség bú és bánat kedv
remények Lillák szertepukkanó buborékai buffogás
sértettség és búvalbaszottság némán elétosszintott
étel némán kanalazó kéz halálosan megvető vasvilla-
tekintet a hörpölő Úristen mint a disznó megint úgy
hörpölő-csámcsogó férjre czompó zsuzsánna

Ó te csatakanca illegő-billegő-czompó zsuzsánna
böjti boszorka országos büdös tehény
finomka basztatások czompó zsuzsannája
máskor bezzeg éjjel-nappal kellene nektek mondod
czompó zsuzsánna titeket nem lehetne soha jóllakatni
mondod czompó zsuzsánna a világ összes csecsével ölével
ugye czompó zsuzsánna most pedig itt ágálhatnak előttetek
bugyisan melltartósan bezzeg bezzeg czompó zsuzsánna
mert rátok se parittyáznak hederítenek basznak
mondod czompó zsuzsánna bezzeg és jaj jaj ugye
és térdig búban és bánatban tocsog az egész konyha
nappali és hálószoba tőletek mert testetek legyen már
a flaszter s hogy melletek markolja gyúrja sintér és durva
bakter hogy lobbizzon értetek ördög s míg szőre áll a hátán
húzzák vak hegedősök – vezényeljen maga a Sátán –
platinaszőke kurva kinek a mérge az öröme s a búja
repdessél tollseprűn szálfán –

És nincsen pardon hátígy hátúgy böjti boszorka
országos büdös tehény e céklás e csontba maró estén
vörös lesz mint a főtt rák mastan gubbasztó gebém
mastan szárnyaló lovam mastan nyáladzó tevém mastan
csökönyös szamár mastan végtelen határ tetején
könnyű habbal ráfújnak és oda már s tele vele az
asztal mastan sajogó testem melasszal és malaszttal
mastan elkapod és letepered magad alá gyűröd mastan
istenem milyen bárdolatlan milyen közönséges emberrel
kell neked együtt élned mastan elmenni valahová végleg
kikapcsolódni feltöltődni ezekben a búval és bánattal
becsomagolt mindennapokban mastan szaladni mastan
dzsakuzziba mastan szolizni és izzadni mert ez trendi
mert kiveséznek kiszipolyoznak elveszik az energiádat
sírsz a tévé előtt mint a záporeső mert Don Rigoberto
elhagyja Donna Esmeraldát akit aztán galád módon lelőnek
meghal de két nap múlva feltámad és egymáséi lesznek
mastan kézzel való gyógyítás természetes életmód az
összes multileveles baromságok mastan természetgyógyászat
akupunktúra mastan új és új vallások filozófiák meditációk
és hittérítések utazó tanítók és dubiózus előadók böjti
boszorka országos büdös tehén czompó zsuzsánna

Ne legyen soha hozzád közel az ég szádhoz kezed
el ne érjen platinaszőke kurva repdess tollseprűn
szálfán ma múzsa és ma hulla ma kezdő ma haladó
ribanc ma nulla-nulla ma esőben szaladó ma áspis
kúszva-mászó ma istenét tagadó husáng ma és ma
zászló ki sziporkázva ámul ma csábillatú isten
ma akit a szag árul ma csak megsegítsen ma
hogy kínozzon-verjen aki tényleg ne kelljen
ma fülemre walkman ma ki reánk leheljen
ma kiért meghóttak és feltámadtak százszor
kiért ölnének csalnának zsuzsánna elevátor tündér
rossz adidasban kiben semmi vigasz van ma
aki Mint farkas az aklot kerűlgeti éhen ha új fazon
tűnik fel egy társaságban Körmöli a földet és rugja
dühében*: kacérság mosoly s több frontos támadásban
stimol ajz húz míg azzal is kikezd istenem uram hát
mivel érdemelted ki ezt hogy passzol józan ész téblábos
delejre ma aki kibeszél mindent és kimagyaráz majd
negédesen szögez a kerevethez hogy elnyomja
rosszkedvek dühödt darazsát mert mi más is kell egy
vak és süket szerelemhez ma egy ágy asztal ujjnyi bor
a palack alján ropogtatni mandula kis sajt mogyoró
s hogy minden elvárást meg normát leszarjál s azt
vedd mi a jó s nem azt mi csak volna jó ma aki
csökkentett üzemmódban élni képtelen szalad
intézkedik pörög telefonál alig esett be s tovább
futni kénytelen elviharzik mielőtt még odaszólnál
nem felel meg Édes az úgy nekem jó lesz meglátja
hogy jó lesz Drága üzen vissza nemsokára
már a neten s hogy jöjjön csak mindenki halálra
várja ma mint mikor sok poszt jelenik meg egy blogban
vagy késve jött kamatmentes periódus hogy már azt
sem tudni a feje hol van s mi fölötte ragyog a nap
vagy telihold most ma elkap és ma csókol és ölel és halkan
kivárja míg lassan üveges lesz a tekinteted s bekerülsz
megint a pusztító spirálba mi nyuszivá alázza a
szelindeket hogy lábad legyen negyven tonna poharadba
bürök folyjon legyen szavad s ne halljanak legyen hangod
s ne szólhassál simogatni sose tudjál soha te jót ne álmodjál
a Lüdércvel mely a méhkasban vagyon örömestebb élj
együtt mint a hütös asszonyodval ördögök kurafik malitiája
által hétszázhetvenhét ízben megvesztegettetvén essél súlyos
terhes nyovalyába csúszómászó legyél egyik oldalad legyen
otthon mindig míg a másik imitt-amott járjon kertek alatt
kóboroljál selyemmel bevarratott szájú béka csepesszel
a fején gyolcsba betakarva jaj czompó zsuzsánna kit áldás
nem fog sem átok akiért százszor és ezerszer is meghóttak
és kiért feltámadtak ezerszer és százszor akit ezerszer
és ezerszer is elhagytak kihez visszatértek ezerszer meg
ezerszer plusz százszor a büdös zoknijaikkal
rendetlenségükkel czompó zsuzsánna nyovalyáikkal
lelki életükkel hozzád hozzád te drága te drága


* Arany János: Toldi szerelme. Ötödik ének, 87. versszak, 1–2 sor.






Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Fekete Vince


Az adatbázis nem tartalmaz hasonló bejegyzéseket.

Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.