[Látó, 2009. február]

Áldja meg az Isten
háromszáz asszonnyal,
szúrja ki epéjét
szerelemszigonnyal!
Ne ismerje anyját,
se az Isten fáját,
hatszáz kerek évig
viselje málháját!

Síró szemeibe
hulljon egy-egy csillag,
táncoljon majd éjjel,
álmodozzon nappal!
Dobbadozó szívét
csípjék szét a kányák,
sose lásson engem,
lelke hasonmását!