Vers, próza / Reflexió

Cseh Katalin
Reflexió[2020. június]



A magány térképe szívemen
vagy utazótáskádban, Istenem?

A keresést, a kiutat,
az el nem apadó kutat,
a forrást, a feltörő vizet,
a kötélen táncoló hitet,
a kifele nézést, a befele látást,
a lábujjhegyen érkező áldást,
azt, ami van és nincs között lebeg,
a széteső iszonyt, rettenetet,
az időt: a veszteglőt meg a sürgetőt,
a hangot: elviselhetetlent s a tűrhetőt,
a bizalmat és az árulást,
a szép mosolyt, az álruhást,
az életet, a lét teljességét,
a sóvárgást: lélek nehezékét...

Leltározd fel hát, mindenem,
csak ne minősíts már, Istenem!














Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Cseh Katalin


A szerzőtől még

   Köd-bálák
   Szomszédasszony
   Helyzetkép


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.