Vers, próza / Reggeli éden

Báthori Csaba
Reggeli éden


[2013. február]




Eltelnek évek úgy, hogy nem tudod, hol
vagy a földön. Az is elég, ha rájössz:
nem vagy Herkules, nincs közöd az őszhöz,
vagy lassan megriadsz a napszakoktól.


Megszűnik korod, ha már nincs anyád.
Férfi nem lehetsz, ha nem tudsz feledni
egy nőt, ha akár csak egy deka semmi
épp benned nehezíti el magát.


Mi jót hozhat egy öregkori reggel?
Varázs, hogy kilépsz az ajtón, kinézel
a havas tetőkre a szürke fénnyel


telt ablakból. Egy gramm csodára ismer
az ember, míg harminckét foggal rágja
a reggelt, s az időt órákra váltja.







Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Báthori Csaba


A szerzőtől még

   Melankólia IV.
   Hamlet
   Látomás
   Szirén


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.