[Látó, 2005. december]

Megfélemlítettek az évek.
A ráncok koncentrációs tábora megvisel.
Tudom a véget, nem ismerem:
számomra vége csak addig, amíg nem.
A cserbenhagyottság keserű szájízét
nem édesítheti a cserbenhagyó sejtek
lelkifurdalása, a visszhangzó „Bocsáss meg",
„Tévedés, nem akartam". Hiszen nem tévedés.
Meghalni könnyű; öregedni nem.