színház / Tél Barbadoson (Rémdráma)

Magyary Ágnes
Tél Barbadoson (Rémdráma)

Látó, 2010. augusztus-szeptember





SZEREPLŐK


Listius László
Bánffy Hedvig, a felesége
Gyulaffy Zsuzsanna, az anyja
Gáspár, a szolgája
Széchy Mária, a sógornője
Rusztem, török katona
Pázmány Péter, esztergomi érsek
Ördög
Test
Lélek
Borcsa, idős szakácsné
parasztasszony
polgárlány
pap
hóhér
király




PROLÓGUS


Ördög bermudanadrágban, hawaii mintás ingben, szívószállal üdítőt iszogat. Szól a telefonja.
ÖRDÖG Igen? Pihenek. Hova? Most? Sürgős? Egy pillanat. (Előveszi a határidő­naplóját, és ír) Hogy hívják? Micsoda hülye neve van! Jó, csak megjegyeztem. Hol lakik? Aha. És mit csinál? Igen, tudom már. De miért pont ő? Nem lehetne inkább Zrínyi? Őszintén szólva, hozzá több kedvem lenne. Unom már az őrülteket. Nem panaszképpen mondom, de mindig nekem jutnak a deviánsok. Igen, voltam. Elintéztem. Nagyon szép volt az ünnepség. Igen, utána beszélgettem az érsekkel. Érdekes ember. Kaptam tőle egy könyvet és egy hatalmas képet. Igen, beírtam már Mexikót. Igen, tudom, hogy sürgős. Mindig minden olyan sürgős. Csak tudnám, hogy akkor minek van az örökkévalóság? Micsoda? Szó sem lehet róla. Nem, nem megyek patákkal és szarvakkal! Utá­lom! Vasvilla?! Nem érdekel, hogy miben hisznek!



1. JELENET


Távolról csatazaj hallatszik. Listius és Gáspár megérkezik a török táborba. Sehol senki. Rusztem sátrában vannak.
LISTIUS Miért panaszkodjam, szerencse, ellened? / Ha bővited mindennap én örömömet, / Nem szakadsz el tülem, az mint vagyon hired, / Hogy állhatatlanságban van minden kedved.
GÁSPÁR Nagyon szép, uram, de itt lőnek. Nem lehetne máshol szavalni?
LISTIUS Itt van dolgunk.
GÁSPÁR Értem én.
LISTIUS Hol van Rusztem?
GÁSPÁR Most zajlik a csata, uram.
LISTIUS Milyen csata?
GÁSPÁR Zrínyi támadásba lendült.
LISTIUS Zrínyi itt van?
GÁSPÁR Igen, uram.
LISTIUS Nem lenne szabad kockáztatni az életét.
GÁSPÁR Bizonyára, uram.
LISTIUS Miért nem a bátyám vezeti a támadást? Ő remek ágyútöltelék lenne.
Bejön Rusztem. Kicsit véres, kicsit zilált. A párbeszéd alatt leveti a véres ruháit, és a sebeit kötözi.
LISTIUS Nem nézel ki túl jól, barátom.
RUSZTEM Nem a legjobb pillanatban jöttél. Mit akarsz?
LISTIUS Nagyon sürgős dologról van szó. Olvastad Zrínyit?
RUSZTEM Átkozott. A hidat akarja. Ha sikerül felgyújtania, nagy bajban leszünk.
LISTIUS Kell nekem egy török ifjú.
RUSZTEM Hónapokkal ezelőtt megüzentem a nagyvezírnek, hogy az a kutya az eszéki hidat akarja. Már azt sem lett volna szabad engedni, hogy azt a várat felépítse.
LISTIUS Olyat akarok, mint amilyen a Szigeti veszedelemben van.
RUSZTEM Ott milyen van?
LISTIUS Énekel.
RUSZTEM Ilyen csak egy van itt nekünk, de nem tudom, Mehmet bég mit fog szólni hozzá.
LISTIUS Most úgyis csata van. Nem fogja észrevenni, ha egy kicsit kölcsönvesszük.
RUSZTEM Száz arany és megkaphatod.
LISTIUS Száz arany? De hát nem is tied a fiú.
RUSZTEM De én tudom, hogy szerezheted meg.
LISTIUS Tudod, hogy nincs pénzem.
RUSZTEM Akkor most kell vagy nem?
LISTIUS Ötven.
RUSZTEM Nyolcvan.
LISTIUS Hatvan.
RUSZTEM Hetven.
LISTIUS Hatvanöt, te pióca.
Odadob neki egy zacskó aranyat.
RUSZTEM Mehmet sátra a tábor bal szélén van, meg fogod ismerni.
Mindenki el.




2. JELENET



Listius, Gáspár menekül. Listius véres.
LISTIUS A fene essen ebbe a Mehmetbe! Minek kellett ennek visszajönnie?
GÁSPÁR Uram, megsérültél. Haza kellene mennünk.
LISTIUS Nincs semmi bajom.
GÁSPÁR Vérzel.
LISTIUS Ez nem az én vérem, hanem azé a pogányé.
GÁSPÁR Ahogy gondolod, uram. Nekem végül is mindegy.
LISTIUS Ez a Rusztem jól átvert.
GÁSPÁR Nem kellene visszakérni az aranyat?
LISTIUS Most nem lehet, ha csak a tábor közelébe megyünk, azonnal levágnak Mehmet emberei.
GÁSPÁR Nekem mindegy. Csak gondoltam, szólok, hogy már egy vasunk sincs.
LISTIUS Ne kárálj, mint egy öregasszony. Hamarosan rengeteg pénzünk lesz.
GÁSPÁR Kirabolunk egy várat?
LISTIUS Miért rabolnánk ki?
GÁSPÁR Jó, csak nem tudom, honnan máshonnan lehet még pénzünk. Nagyon sápadt vagy, uram. Mégiscsak haza kellene menni.
LISTIUS Semmi bajom. Nézd csak! Mi az ott a távolban?
GÁSPÁR Ott abban a ligetben?
LISTIUS Ott.
GÁSPÁR Mintha egy lakodalom lenne.
LISTIUS Imádom a lakodalmakat! Menjünk oda!
GÁSPÁR Nem tudom, hogy jó ötlet-e.




3. JELENET



Listius, Gáspár és polgárlány jön lóháton, a lány Listius mögött ül a nyeregben.
GÁSPÁR Miért kellett a menyasszonyt elrabolni, uram?
LISTIUS Ne pofázz annyit, fiam, mert megharagítasz.
A lány sír.
GÁSPÁR Csak mert gazdag polgároknak tűntek, uram. Ebből még baj lehet.
LISTIUS Azért gyújtottuk rájuk a házat.
GÁSPÁR Ahogy gondolod, uram.
LISTIUS Azt hiszem, rosszul viselem a kudarcot.
GÁSPÁR Bizonyára, uram.
LISTIUS Ez a kaland a török ifjúval rosszkedvűvé tett.
GÁSPÁR Nagy kár érte, uram.
A lány még jobban sír.
GÁSPÁR Nagyon rosszul nézel ki, uram.
LISTIUS Rosszul is érzem magam.
GÁSPÁR Mit csinálunk a lánnyal, uram?
LISTIUS Elküldöm Mehmet bégnek fájdalomdíjul.




4. JELENET



Listius várában. A szín egyik oldalán egy Madonna gyermekével kép lóg a falon. A kép előtt imazsámoly, rajta rózsafüzér. A szobában van egy nyitott tűzhely. Gyulaffy Zsuzsanna, Hedvig a színen.
ZSUZSANNA Ahányszor idejövök, a fiam sosincs itthon.
HEDVIG Hamarosan meg fog érkezni.
ZSUZSANNA Milyen feleség vagy te, hogy még az uradat sem tudod magad mellett tartani?
HEDVIG László egy kissé vehemens természet.
ZSUZSANNA Badarság. Csak bánni kell tudni vele. De te szemmel láthatólag nem tudsz. Olvasod a könyvet, amit hoztam neked?
HEDVIG Igen, anyám.
ZSUZSANNA Jól teszed. Nagy szükséged van rá. Tévelygésedre hoztam.
HEDVIG Tévelygésemre?
ZSUZSANNA Igen. A házi tűzhely őrzése a te feladatod. Hol a kép, amit hoztam? Miért nincs fenn a falon?
HEDVIG Egyedül nem tudtam feltenni.
ZSUZSANNA Nem is a te dolgod. Hol vannak a szolgák?
HEDVIG Megszöktek.
ZSUZSANNA Még ez is. Akkor hívd ide az egyik lovászfiút.
HEDVIG Azok is elmentek. Csak az öreg szakácsnő maradt velünk.
ZSUZSANNA Szoktál imádkozni?
HEDVIG Hogyne szoktam volna.
ZSUZSANNA Hát nem sok látszatja van. Hol a káplánotok?
HEDVIG Lászlóval nézeteltérésük volt.
ZSUZSANNA Most itt vagytok pogány módon lelki vezető nélkül?
HEDVIG László nem szereti... ha vezetik a lelkét.
ZSUZSANNA Te nem szereted a férjedet.
HEDVIG De anyám, hogy mondhat ilyet?!
ZSUZSANNA Ha szeretnéd, akkor nem mocskolnád előttem.
HEDVIG De hát én semmi rosszat nem mondtam rá.
ZSUZSANNA Semmi rosszat?! Egyebet sem hallok: László így, László úgy. És te?? Tudd meg, hogy Lacika a legjobb gyerek a világon. Hívd ide a szakácsnőt, feltesszük a képet!
Hedvig kimegy. Hátulról halljuk.
HEDVIG Borcsa néni!
BORCSA Jövök, galambom.
Hedvig és Borcsa néni jönnek. Egy hatalmas képet cipelnek be.
ZSUZSANNA Erre a falra fogjuk tenni.
Zsuzsanna végig ugráltatja Hedviget és Borcsát, ő semmiben nem segít nekik, pedig alig bírnak a nagy képpel.
ZSUZSANNA Feljebb, nem jó, Isten kegyes volt hozzánk, hogy ilyen érsekkel áldott meg... egy kicsit jobbra, milyen figyelmes ember, ahányszor meglát, mindig kérdez a fiaim felől …fogjátok rendesen, lányom, mondja, imádkozom értetek, nem, nem jó, pedig mennyi dolga van, mégis van gondja ránk, most balra. Ajándékot is kaptam tőle, a legújabb könyvét és ezt a képet. Így. Jó lesz.
Nagy nehezen felkerül a kép. Ekkor látjuk, hogy egy hatalmas Pázmány-kép az.
ZSUZSANNA Ez kell ide. Most lefekszem, mert fáradt vagyok. De holnap reggel kikérdezem, hogy mit olvastál.
HEDVIG Az Isteni igazságra vezérlő kalauzt?
ZSUZSANNA Azt. Van egy éjszakád, hogy alaposan áttanulmányozd. Imádkozom érted, lányom. Jó éjt.
Zsuzsanna el.
HEDVIG Jó éjt.
BORCSA Boszorkány.
HEDVIG Borcsa! Még a végén meghallja!
BORCSA Hát csak hallja. Most még itt marad a nyakunkon. Máskor legalább hazament.
HEDVIG Nagyon vágyik a fia után.
BORCSA Na az után vágyódhat.
HEDVIG Elég!
BORCSA Csak maga miatt mondom.
HEDVIG Elég legyen!
BORCSA Asszonyom lefekszik?
HEDVIG Olvasnom kell.
BORCSA Ha akarja, tűzre dobom a könyvet, aztán azt hazudjuk, véletlen volt.
HEDVIG Nem tehetem. Te nyugodtan feküdj le. Jó éjszakát!
BORCSA Jó éjszakát, angyalom!




5. JELENET



Hedvig alszik a könyvre borulva. Listius megjön Gáspárral. A gróf pocsékul néz ki, a sebe egyre jobban gyötri.
LISTIUS Hedvig, kelj fel! Beteg vagyok.
HEDVIG Mi van! László! Megjöttél! Mi van veled?
LISTIUS Ne kérdezz, hozz valamit a sebemre!
Hedvig elővesz egy kis üvegcsét. Ráteszi a sebre. Listius felordít.
LISTIUS Meg akarsz ölni?! Mi ez?
HEDVIG Olajfa levele borba áztatva. Ez elállítja a vérzést. Ne kiabálj, felébreszted anyádat.
LISTIUS Mit keres az itt?
HEDVIG Téged akar látni, de te sosem vagy itthon.
LISTIUS Talán nem véletlenül. Küldd el!
Hedvig újabb üvegcsét vesz elő.
HEDVIG Ez meg begyógyítja a sebet. Nem olyan mély a vágás. Hamar meggyógyulsz.
Gáspár kötést hoz. Hedvig beköti a sebét.
LISTIUS Hallod? El kell küldened anyámat!
HEDVIG Ne kérd ezt tőlem!
LISTIUS Ez nem kérés, hanem parancs. Mi ez? Isteni igazságra vezérlő kalauz???
HEDVIG Nekem hozta. Szerinte jót fog tenni a házasságunknak, ha elolvasom.
Listius a tűzbe dobja a könyvet.
HEDVIG Mit tettél? Reggel ki akarja kérdezni.
LISTIUS Reggel elküldöd.
HEDVIG De nem tudom megtenni.
LISTIUS Vegyél erőt magadon.
HEDVIG Mit mondjak neki?
LISTIUS Bánom is én. Mik ezek a levelek?
Az asztalon több levél is van.
HEDVIG Itt járt a bátyád. Kőszegre hív.
LISTIUS Minek?
HEDVIG Szövetséget köt Nádasdyval és Zrínyivel.
LISTIUS Miért?
HEDVIG A háború miatt, azt mondta.
LISTIUS Elmegyek, és bárkivel szövetséget kötök, ha fizet érte.




6. JELENET



Hedvig másnap reggel várja az anyósát. Zsuzsanna méltóságteljesen érkezik.
ZSUZSANNA Elolvastad?
HEDVIG Azonnal el kell mennie.
ZSUZSANNA Miért?
HEDVIG Egy percig sem maradhat itt.
ZSUZSANNA A fiamnál?
HEDVIG Előkészítettem a kocsiját.
ZSUZSANNA Elment az eszed? Mi olyan sürgős? Mi történt?
Listius bejön egy másik ajtón, az anyja őt nem látja. Hedvig tanácstalan. Listius biztatja.
HEDVIG Várok valakit.
ZSUZSANNA Emiatt kell nekem elmennem?
HEDVIG Hát... ez nem olyan, akivel anyám szívesen találkozna...
ZSUZSANNA Neked szeretőd van?
Listius inti, hogy igen. Hedvig majdnem sír.
HEDVIG Igen.
ZSUZSANNA És még te panaszkodtál a fiamra?!
Zsuzsanna elviharzik. Hedvig a zsámolyra térdel a Madonna-kép előtt, kezébe veszi a rózsafüzért. Sírva imádkozik. Listius előjön. Nagyon dühös. Hosszasan nézi Hedviget.
LISTIUS Gáspár!
GÁSPÁR (kintről) Igen?
LISTIUS Gyere ide!
Gáspár bejön.
LISTIUS (Hedvighez) Állj a kép alá! Tartsd úgy a fejed, mint a Madonna. Nem jó… most jó. A ruhád színe nem megy a képhez. Mindegy. Gáspár!
GÁSPÁR Igen, uram?
LISTIUS Szerinted szép?
GÁSPÁR Én nem értek az ilyesmihez, uram.
LISTIUS (Hedvighez) Vetkőzz le!
HEDVIG Ne szégyeníts meg a szolgád előtt!
LISTIUS Te szégyeníted meg magadat. Vetkőzz!
HEDVIG László, kérlek. Ne tedd ezt velünk.
LISTIUS Vedd le a ruhád!
HEDVIG Nem.
LISTIUS Gáspár!
GÁSPÁR Igen, uram?
LISTIUS Gyújtsd meg a fáklyát!
GÁSPÁR Minek, uram? Fényes nappal van.
LISTIUS A fáklyát.
Gáspár meggyújtja a fáklyát.
LISTIUS Most gyújtsd rá asszonyodra a ruhát.
Gáspár tétovázik.
HEDVIG Mindkettőnket kárhozatra juttatsz.
LISTIUS Kárhozatra? Mesélj róla, hogy az milyen!
Gáspár meggyújtja Hedvig ruháját, aki sikoltozni kezd. Borcsa berohan, a vállken­dőjével eloltja Hedvig ruháját, de közben Listius hátulról leszúrja. Borcsa holtan esik össze. Hedvig elmenekül.
LISTIUS Hozz bort!




7. JELENET



Listius elszánt tekintettel iszik. Egyedül van.
LISTIUS Gáspár!
Gáspár bejön.
GÁSPÁR Igen, uram?
LISTIUS Unatkozom. Hívd ide az egyik lovászfiút!
GÁSPÁR Mind megszöktek, uram.
LISTIUS Akkor küldd be a kulcsár feleségét, égessünk Pázmány-idézeteket a bőrébe.
GÁSPÁR Ők is elmentek uram, mert nem fizettél nekik már évek óta.
LISTIUS Átkozottak! Akkor menj te is a pokolba!
Gáspár el. Listius iszik. Pázmány kilép a képkeretből. Listius megdöbben. Azt hiszi, részeg.
PÁZMÁNY Mit csinálsz, fiam?
Listius hallgat.
LISTIUS ... izé...
Pázmány megértően bólogat. Püspökruhájának redői közül előveszi a korábban tűzbe dobott Isteni igazságra vezérlő kalauzt, az asztalra teszi, és visszalép a képkeretbe.
LISTIUS Gáspár!!!
Gáspár jön.
GÁSPÁR Igen, uram?
LISTIUS Mi ez itt??
GÁSPÁR Édesanyja ajándéka.
LISTIUS Ki az ördög kérte tőle, hogy minden limlomot idehordjon?
GÁSPÁR Bizonyára azt gondolta, hogy jó hatással lesz rád, uram.
LISTIUS Kire lenne jó hatással, ha egyfolytában Pázmány Péter bámulná?! Hol az a kép, amit Bécsből rendeltem?
GÁSPÁR Behozzam?
LISTIUS Igen. Azt tedd fel, ezt meg dobd a tűzre! Ezzel a könyvvel együtt.


Gáspár a Pázmány-képet leteszi a fal mellé, a könyvet tűzre dobja. Behozza a másik képet. Zrínyi arcképét. Felteszi a Pázmány-kép helyére.
LISTIUS Hát nem gyönyörű férfi? Hol a Szigeti veszedelmem?
GÁSPÁR Itt van, uram.
LISTIUS Olvass fel belőle!
GÁSPÁR Melyik részt szeretnéd, uram?
LISTIUS A török ifjú énekét.
GÁSPÁR Kikeletkor áldasz az szép zöld erdővel, / Szerelmes fülemile éneklésével, / Égi madaraknak sok különbségével, / Viz lassu zugással, széllengedezéssel.
LISTIUS Elég. Hagyj magamra!
Gáspár el. Listius Zrínyi képében gyönyörködik. Jön az Ördög. Tizenkilenc század végi dandynek öltözve: frakkban, cilinderben, fekete lakkcipőben, fekete köpenyben, hatalmas fehér sállal. Nagyon piperkőc a kinézete. Rohanva érkezik.
ÖRDÖG Elkéstem.
LISTIUS Vélhetőleg.
ÖRDÖG Ez a forradalom! Alig tudtam átvágni a tömegen. Egy barom leszakította az egyik gombomat. Utálom az ilyen népi hajcihőket.
LISTIUS Maga kicsoda?
ÖRDÖG Én is mindig ezt kérdezem magamtól: ki vagyok én? Tudja, mire jöttem rá? Az vagyok, aminek öltözöm. Nézze: egy kész vagyont fizettem ezért a frakkért, de büszke is vagyok rá. Maga is Leclerc szabónál varratja a ruháit? Nem, ahogy így elnézem, nem. Ne haragudjon, de borzalmas az ízlése. Ez a nadrág. Még a sanscullotte-tok is jobban öltözködnek. A francba!
LISTIUS Mi van?
ÖRDÖG Maga nem is a márki. Hol vagyok?
Idegesen kotorászni kezd a zsebeiben. Előveszi a határidőnaplóját, lapozgatja.
ÖRDÖG Hogy az a... már megint összekavartam a dolgokat. Most látom, ez nem a Bastille, és maga nem De Sade márki. Elnézést, de ebben a rohanásban. Igazán sajnálom. Azért ez már mindjárt más. És az öltözékét is megmagyarázza. Na, szóval. Ezek a forradalmak. És ezek a rosszul öltözött forradalmárok. Ezzel tesznek tönkre engem. Az emberiséget a ruhák vitték előbbre. Amikor a főnök kitalálta ezt a bulit, és megmutatta nekünk, hogy örüljünk. Hogy lehet örülni két meztelen embernek? Azonnal közbe kellett lépnem. És lám meg is lett az eredménye, mert ott akkor még senki sem gondolta volna, hogy ilyen remek­műveket tudnak előállítani, mint ez itt.
Elégedetten simogatja a frakkját.
LISTIUS Maga őrült!
ÖRDÖG Elnézést. Nyilván magát nem érdeklik az efféle dolgok. Elvtárs.
LISTIUS Ne búgjon itt nekem, mert leszúrom.
ÖRDÖG A modora nem a legjobb, de én nem sértődöm meg. De milyen hideg van itt, azt hittem, Mexikóban jobb az időjárás.
LISTIUS Hol?
ÖRDÖG El kell mondanom, imádom Csehovot. A kedvenc novellám A szerelmes hal. Ismeri? Persze hogy ismeri.
LISTIUS Mi van?
ÖRDÖG A félreértések elkerülése végett: maga Trockij, ugye?
LISTIUS Mi van?
ÖRDÖG Kétszer nem tévedhetek.
Újra előveszi a határidőnaplóját, lapozgat, közben a Nessun Dormát dúdolgatja.
ÖRDÖG Mentségemre legyen mondva: az Operából jövök. Na de lássuk! Igen, itt van. Hogy az a... Elnézést kérek újból. Maga nem Trockij. Igen, kétségtelenül nem Trockij. Drága Listius grófom.
LISTIUS Találkoztunk mi már?
ÖRDÖG Mi tetszene jobban: ha találkoztunk, vagy ha nem?
LISTIUS Mi van?
ÖRDÖG Válasszon!
LISTIUS Szóval találkoztunk?
ÖRDÖG Igen.
LISTIUS Hol?
ÖRDÖG Hol is? Hol is? Zrínyinél.
LISTIUS Ismeri Zrínyit?
ÖRDÖG Persze. A legjobb barátom.
LISTIUS Ne haragudjon, mi is a neve? Gróf?
ÖRDÖG Az nem számít. Olvasta a Szigeti veszedelmet?
LISTIUS Persze. Szinte tudom kívülről.
ÖRDÖG Hát nem nagyszerű? Én is.
LISTIUS Mi a kedvenc része?
ÖRDÖG A török ifjú éneke.
LISTIUS Mi ez a maskara?
ÖRDÖG Imádok öltözködni.
LISTIUS Színész?
ÖRDÖG Nem. Én amolyan világutazó vagyok. Ide-oda megyek, és megoldom az emberek problémáit. Mit gondol, mennyire sikerült Zrínyinek betartani a mű­faji előírásokat?
LISTIUS Maga nem Zrínyi barátja.
ÖRDÖG Dehogynem. Én voltam az, aki megmentette, amikor Zrínyi majdnem megölte. Nem emlékszik?
LISTIUS De igen. Csak akkor még normális ruhában volt. Mit akar tőlem?
ÖRDÖG Beszélgetni. Annyi jót hallottam magáról.
LISTIUS Beszélt az anyámmal? Szóval az anyám ügynöke.
ÖRDÖG Semmi közöm az anyjához.
LISTIUS Akkor a bátyám küldte a nyakamra?
ÖRDÖG Dehogy. Azon gondolkodtam, hogy itt van egy úr, mint ön, ebben a gyö­nyörű várban. Megjegyzem, ekkora sarat még nem láttam, szóval csinálhatna valamit az utakkal. És mondja, mivel tölti az idejét?
LISTIUS Embereket ölök.
ÖRDÖG Miért?
LISTIUS Mert úgy tartja kedvem.
ÖRDÖG Maga szerint van szabad akarat?
LISTIUS Van! Gáspár!
Gáspár megjön, kissé álmosan.
GÁSPÁR Igen, uram?
LISTIUS Ki engedte be ezt az embert?
GÁSPÁR Életemben nem láttam még, uram.
LISTIUS Szerintem Pázmány ügynöke. Nem szeretem, ha utánam szaglásznak. Húz­zuk karóba. Hozz egy karót!
GÁSPÁR Igen, uram.
Gáspár elmegy a karóért.
ÖRDÖG Minek ez a felhajtás?
LISTIUS Majd meglátod. Én jól fogok szórakozni.
Gáspár megjön a karóval.
GÁSPÁR Most mit csináljunk, uram?
LISTIUS Fogd meg!
Gáspár elkezd az Ördögre vadászni, de az mindig csodás módon kisiklik a kezei közül. Képtelenség elkapni. Még a Pázmány-képbe is beugrik. Maga helyett kilöki Pázmányt.
ÖRDÖG Kapják el őt!
PÁZMÁNY Mit csináltok itt, fiaim?
Hirtelen az Ördög eltűnik, Pázmány újra a helyén a képben. Aztán újra megjelenik az Ördög egykedvűen, gumicukrot rágcsálva.
ÖRDÖG Egy kis gumicukrot?
A vadászat folytatódik. Egyszer csak megcsörren egy mobiltelefon. Mindenki megmerevedik. Az Ördög előveszi a telefont.
ÖRDÖG Igen? Itt vagyok még Listiusnál. Semmi, nagyon konok ember. Hogy hova? De miért pont én?
Leteszi a telefont.
ÖRDÖG Az van, hogy bármennyire is sajnálom, de nekem most el kell mennem. Ez a hülye Magellán épp most öleti meg magát a Fülöp-szigeteknél. Nem értem, miért mindent nekem kell csinálni.
Az Ördög eltűnik.
LISTIUS Álmodtam?
GÁSPÁR Lehet, uram.
LISTIUS Miért, te nem láttad?
GÁSPÁR De láttam, uram.
LISTIUS Akkor mit beszélsz itt összevissza?
GÁSPÁR Gondoltam, rád hagyom, minek vitatkozni. Jó éjszakát, uram.
LISTIUS Egy szép nap beléd mártom a kardom.
GÁSPÁR Ahogy gondolod, uram.
Gáspár el. Listius lefekszik.




8. JELENET



Listius alszik. Rémálma van, hánykolódik. Álombeli alakok jelennek meg, akik egyben mitikusak és egyben valós személyek. Elsőnek az anyja alakjában egy fehér ruhás nő jön be, aki az ősi anya archetípust testesíti meg. Listiust kirángatja az ágyból.
ZSUZSANNA Lacika, Lacika! Kelj fel, kisfiam!
LISTIUS Hagyjál!
ZSUZSANNA Lacika, Lacika, kelj fel! Be kell venned az orvosságod.
LISTIUS Milyen orvosságot?
ZSUZSANNA Hogy ne fájjon a kis hasad. Gyere, kelj fel, kisfiam.
LISTIUS Hagyj aludni!
ZSUZSANNA Lacika, ne csináld ezt szegény anyáddal.
Közben babusgatja, simogatja, puszilgatja.
ZSUZSANNA Drága kisfiam, Lacika, Lacika, te vagy nekem a legdrágább, leglaci­kább Lacikám, vedd be szépen az orvosságot a mama kedvéért, egyetlen kis­fiam, hallgass szépen a mamára, édes kis szerelmem, Lacikám.
LISTIUS Ne fogdoss, hagyj békén! Tűnj el innen!
Bejön Hedvig égőpiros ruhában az érzékiséget megtestesítve. Táncolni próbál Listiusszal.
HEDVIG László, gyere, táncolj velem!
LISTIUS Mondtam, hogy tűnj el!
HEDVIG Hát nem ismersz meg? Én vagyok a te szerelmed.
LISTIUS Hogy hívnak?
HEDVIG Hát hogy hívnak? Hogy hívhatnak?
LISTIUS Zsuzsanna???
HEDVIG Sokszor szólítottál anyád nevén. Csak táncolj velem!
LISTIUS Ki vagyok én?
HEDVIG Ki vagyok én? Minden reggel ezt kérded. Nincs erre válasz, László. Csak forogjunk, a többivel ne törődj!
LISTIUS Ha táncolok veled, békén hagysz?
ZSUZSANNA Ez soha! Nem az a fajta.
LISTIUS Csak ezt az öregasszonyt ne engedd a közelembe!
HEDVIG Dehogy engedem, dehogy engedem.
ZSUZSANNA Ne higgy neki, Lacika! Ez a nő nem jó.
LISTIUS Mit karattyol?
HEDVIG Csak táncoljunk!
LISTIUS Azt ígérted, ha táncolok, akkor el fogsz tűnni.
HEDVIG És te elhitted?
ZSUZSANNA Mondtam én, hogy ne bízz benne. Inkább vedd be az orvosságodat, kisfiam, mert akkor nem fog fájni a hasad.
Bejön a szakácsnő a halál képviseletében. Siratóasszonyként. Kezében szemfödél és fekete vászon.
BORCSA Jaj, az én gazdám. Hogy milyen jó ember volt! Ilyen fiatalon kellett meghalnia. Jaj, Istenem. Ezt a bánatot.
Megpróbálja a szemfödelet Listiusra tenni, aki megijed tőle.
LISTIUS Menj innen, rút vénasszony! Mit akarsz tőlem?
BORCSA Jaj Istenem, be kár érte, pedig mennyi jót tett az emberekkel. Cselédeit jól tartotta, jobbágyaival jól bánt. És hát a családját, feleségét hogy imádta, hogy szerette.
LISTIUS Átkozott boszorka.
HEDVIG Te csak táncolj velem!
BORCSA Ekkora gyászt, ekkora bánatot.
ZSUZSANNA Csak ezt a kis orvosságot vedd be, fiam.
LISTIUS Elég! Elég legyen!
HEDVIG Velük ne törődj, csak engem ölelj!
BORCSA Mindig a legkiválóbbak mennek el.
ZSUZSANNA Lacika, mondd szépen: ááááá.
LISTIUS Hagyjatok! Menjetek! Nem halljátok? Menjetek! Utállak benneteket!
Az álomalakok eltűnnek. Listius felébred. Gáspár berohan.
GÁSPÁR Mi történt, uram?
LISTIUS Gyűlölöm a nőket!
GÁSPÁR Azért még nem kell éjszaka felverni az embert.
LISTIUS Rémálmom volt.
GÁSPÁR Na azon nem csodálkozom.
LISTIUS Kettéváglak. Készítsd a lovakat! Elmegyünk.
GÁSPÁR Már megint?! Alig jöttünk meg.
LISTIUS Engedelmeskedj!




9. JELENET



Listius és a szolga lovagolnak. Éjszaka van.
LISTIUS Utálom Zrínyit.
GÁSPÁR Őt is?
LISTIUS Ő más. Egy zseni.
GÁSPÁR Ahogy mondod, uram, de aludni azért nem ártott volna.
LISTIUS A Szigeti veszedelem egy remekmű. Szerinted képes lennék hasonlót írni?
GÁSPÁR Bizonyára, uram.
LISTIUS Találkoztam Zrínyivel egy vadászaton. Gratulálni akartam, erre ez a barom majdnem leszúrt.
GÁSPÁR Miért tett volna ilyet?
LISTIUS Nem tetszett neki, hogy szájon csókoltam. De én megmutatom neki. Fogok írni egy eposzt, ami sokkal nagyszerűbb lesz, mint a Szigeti veszedelem. És akkor majd ő fog eljönni hozzám, és majd ő akar nekem gratulálni. Már a címét is kitaláltam: Magyar Márs.
GÁSPÁR Nagyon jó lesz majd. Alig várom.
LISTIUS Neked persze fogalmad sincs arról, hogy mi az eposz.
GÁSPÁR A lényeg, hogy te tudjad, uram.
LISTIUS Látod azt a fát?
GÁSPÁR Azt a korhadtat?
LISTIUS Hát nem csodálatos alkotása a természetnek?! Fel kellene akasztani valakit rá. Mondjuk, téged.
GÁSPÁR Nem jó ötlet, uram.
LISTIUS Márpedig valaminek lógni kell ott.
GÁSPÁR Nézd, jön ott valaki a távolban. Egy öreg parasztasszony. Akaszd fel őt!
LISTIUS Ő tényleg jobban fog mutatni ezen a fán. Hozd ide!
Az öregasszony közben közelebb ér. Gáspár megragadja. Listius elé viszi.
LISTIUS Hallod-e? Fel fogunk akasztani erre a fára. De, hogy lásd nemes lelkün­ket, előtte imádkozhatsz.
PARASZTASSZONY Én Istenem, hát mit vétettem én ellenetek? Mit akartok tőlem? Nekem nincs pénzem.
LISTIUS Nem a pénzed kell, ostoba! Csak meg akarjuk nézni, hogy mutatsz azon a fán. Na, imádkozol vagy sem?
PARASZTASSZONY Üdvözlégy Mária, malaszttal vagy teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnö­sökért, most és halálunk óráján. Ámen.
LISTIUS Elég! Hagyd Máriát meg Jézust! Azok úgysem fognak rajtad segíteni! Imádkozz az Ördöghöz!
PARASZTASSZONY Szegény parasztasszony vagyok, nekem az élet már inkább teher, de lelkemre mondom, az Ördöghöz nem imádkozom, inkább haljak meg.
LISTIUS Hát ebben hiba nem lesz. Kötelet, Gáspár!
Gáspár odaadja a kötelet. Listius ráteszi az öregasszony nyakára. Nagy sikoltozás. Felhúzzák a fára.
LISTIUS Hozz egy papot!
GÁSPÁR Azt meg minek?
LISTIUS Gyászmisét kell tartanunk az elhunyt felett.
GÁSPÁR Honnan szerezzek én ilyenkor papot?
LISTIUS Most hagytunk el egy falut. Ott biztos lesz. Keltsd fel, hozd ide!
Gáspár el. Megjön Hedvig férfiruhában, lovászfiúnak öltözve.
HEDVIG Gróf úr?
LISTIUS Ki vagy te?
HEDVIG A szolgálatodba akarok állni, uram. Gondoznám a lovaidat.
LISTIUS Aztán mire kellenél te nekem?
HEDVIG Hallottam, hogy mind elszöktek tőled a lovászaid.
LISTIUS És talán azt is hallottad, hogy miért?
HEDVIG Nem én, uram.
LISTIUS Hazudsz.
HEDVIG Nem hazudok.
LISTIUS Mit csinálsz itt ebben a maskarában?
HEDVIG Megismertél? Utánad jöttem.
LISTIUS Miért?
HEDVIG Féltelek.
LISTIUS Mitől?
HEDVIG Önmagadtól.
LISTIUS Nem kellesz nekem.
HEDVIG Engedd, hogy melletted maradjak!
LISTIUS Azért vettelek el, mert azt hittem, hogy képes leszel nyugton maradni. Menj haza, Hedvig! Keress magadnak egy szeretőt, és légy boldog, de engem hagyj békén!
HEDVIG Kérlek, hadd maradjak veled!
LISTIUS Anyám küldött?
HEDVIG Dehogy.
LISTIUS Vagy valaki más?
HEDVIG Magamtól jöttem.
LISTIUS Miért?
HEDVIG Mert szeretlek!
LISTIUS Soha semmi okot nem adtam erre.
HEDVIG Ez ok nélkül van.
LISTIUS Te bolond vagy!
HEDVIG Én hiszek benned. Én tudom, hogy képes vagy megjavulni. Imádkozom érted mindennap.
LISTIUS Nem akarom. Ne imádkozz értem! Hiábavaló.
HEDVIG A reménység nem szégyenít meg.
LISTIUS Megint megbüntesselek?
Gáspár megjön a pappal, akin látszik, hogy az ágyból rángatták ki.
GÁSPÁR Kicsit tovább tartott. Ki ez a gyerek?
LISTIUS Az új lovászfiúm.
PAP Mit akarnak tőlem? Mi ez az egész?
LISTIUS Gyászmisét az elhunytért.
PAP Ilyenkor nem tartok gyászmisét.
LISTIUS Pedig adottak a feltételek.
PAP Ki ez az asszony, és hogy halt meg?
LISTIUS Nem az a kérdés, hogy ki ő, hanem hogy mi kik vagyunk. Az Ördöghöz szóljon a gyászmise, mert ezt kívánom.
PAP Azonnal engedjenek el!
LISTIUS Azonnal?
PAP Igen.
LISTIUS Azonnal csak felakasztani tudjuk. Jobban is mutatna itt a fán. Az arányok a helyükre kerülnének. Nem gondolja? Akkor lesz gyászmise vagy sem?
PAP Haza akarok menni.
LISTIUS Gáspár, nagyon unalmas papot találtál!
GÁSPÁR Nem volt más, uram.
LISTIUS Kár. Azt hittem, jót fogunk mulatni. Add a kötelet, fiam!
Mire a pap felocsúdna, máris felhúzzák a fára.
LISTIUS Egyensúlyba került.
GÁSPÁR Nem akarok akadékoskodni, de ebből még baj lesz.
LISTIUS Képet festettem.
GÁSPÁR Egy parasztasszony még elmegy, de egy papot. Ennek nem lesz jó vége.
LISTIUS Az aranymetszés megvalósult.
GÁSPÁR Értem én, de ezt a papot mégsem kellett volna felhúzni a fára!
Listius, aki a művében gyönyörködik, hirtelen mozdulattal leszúrja Gáspárt.
LISTIUS Ostoba. Mit tudsz te?
HEDVIG Meghalt.
LISTIUS Még jó, hogy...
Megjelenik az Ördög tizenhetedik századi spanyol divat szerint. Hatalmas nyakfodor, buggyos nadrág, csizma.
ÖRDÖG Már megint ez az öldöklés. Maga nem túl eredeti, kedves barátom.
HEDVIG Ki ez az ember?
LISTIUS Nem tudom. Mit akar itt?
ÖRDÖG Beszélgetni.
HEDVIG Miért van rajta ilyen furcsa ruha?
ÖRDÖG Ez a divat. Csak azt maguk nem tudják, mert itt élnek az isten háta mö­gött. Jaj, ne!
HEDVIG Mi történt?
ÖRDÖG A csizmám. Valaki megtaposta. Utálom a tömegközlekedést! Mondja, grófom, gondolkodott a szabad akaraton?
LISTIUS Nem beszélek olyan emberrel, aki leginkább egy sütőtökre hasonlít!
ÖRDÖG Igaza van! Pont erről akartam beszélni.
LISTIUS A sütőtökről?
ÖRDÖG Nem, az emberségről.
LISTIUS Prédikálni akar?
ÖRDÖG Mi sem áll távolabb tőlem. Csak tudja...
LISTIUS Menjen a pokolba!
ÖRDÖG Azt hittem, nem hisz benne.
LISTIUS Gyere, Hedvig!
HEDVIG Hova?
LISTIUS Majd meglátod.
ÖRDÖG Hé! Várjon, még nem fejeztem be.




10. JELENET



Listius és Hedvig lovagolnak.
HEDVIG Már három napja csak megyünk.
LISTIUS Ha van jobb ötleted, csak szólj!
HEDVIG Elnézést kérek!
LISTIUS Miért kérsz elnézést?
HEDVIG Azt hittem...
LISTIUS Mit hittél?
HEDVIG Te tudod, hova tartunk?
LISTIUS Keresek.
HEDVIG Mit?
LISTIUS Azt nem tudom, de ha megtalálom, akkor tudni fogom.
HEDVIG Miért nem megyünk haza, és élünk úgy, mint mások?
LISTIUS Mert mások, mind bolondok, és én nem akarok bolond lenni.
HEDVIG És ha lenne egy ötletem, hogy mit tehetnénk?
LISTIUS Mondd!
HEDVIG Gyere!
Listius, Hedvig el.




11. JELENET



Pázmány egy hatalmas Pázmány-kép előtt térdepel és imádkozik. Bejön Zsuzsanna. Ő is letérdel a Pázmány-kép elé.
ZSUZSANNA A fiamról van szó.
PÁZMÁNY Imádkoztál?
ZSUZSANNA Mindennap.
PÁZMÁNY Jól tetted!
ZSUZSANNA Mi lesz most?
PÁZMÁNY Imádkozzál még!
ZSUZSANNA Meddig?
PÁZMÁNY A végtelenségig.
ZSUZSANNA Az segít rajta?
PÁZMÁNY Adtam már neked a könyvemből?
ZSUZSANNA Igen, már többször is.
PÁZMÁNY Az arcképemből?
ZSUZSANNA Abból is.
PÁZMÁNY Akkor mást már nem tehetek.
ZSUZSANNA Az egyiket a fiamnak adtam.
PÁZMÁNY Jól tetted, lányom!
Bejön Listius és Hedvig hatalmas pokrócokkal, azokkal beterítve kapják el Pázmányt és Zsuzsannát.
LISTIUS Azt mondtad, egyedül lesz.
HEDVIG Tévedtem.
LISTIUS Ez volt a nagy ötleted, hogy lopjuk el Pázmányt?
HEDVIG És vigyük magunkkal!
LISTIUS Remek. Nézd! Az anyám pont egy ilyen képet hozott nekem is.
HEDVIG Most erre nincs időnk! Vigyük ki őket!
LISTIUS Szerinted olvasta a Szigeti veszedelmet?
HEDVIG Biztos.
LISTIUS És szerinted az én művemet el fogja olvasni?
HEDVIG Az nem biztos.
LISTIUS Mi?
HEDVIG Nem akartam szólni, de ha már itt tartunk, szerintem nem jó, amit írtál.
LISTIUS Mi van?
HEDVIG Nem értetted meg a Szigeti veszedelmet.
LISTIUS Mert te talán igen?
HEDVIG Úgy látszik, hogy jobban, mint te.
LISTIUS Neked elment az eszed!
HEDVIG Lehet, de akkor is rossz, amit írtál.
LISTIUS Ááá... így akarsz rajtam bosszút állni, hogy pocskondiázod a művemet, amiért nem csinálok neked fattyakat.
ZSUZSANNA Uram!
PÁZMÁNY Igen, lányom?
ZSUZSANNA Ez a halál?
PÁZMÁNY Imádkozzál, lányom!
LISTIUS Hallod?
HEDVIG Mit?
LISTIUS Ezt a hangot.
HEDVIG Mi van vele?
LISTIUS Olyan, mintha az anyám volna.
HEDVIG Biztos képzelődsz. Mit keresne itt az anyád?
LISTIUS Teljesen odavan ettől a szentfazéktól, azt hiszi, ha azt csinálja, amit ő mond, akkor a mennybe kerülök.
HEDVIG Az olyan nagy baj lenne?
LISTIUS Nem, nem lenne baj. Csak egy gond van vele, hogy nem létezik. Miért hallgattam én rád? Azt mondtad, hogy jól fogunk szórakozni. De egyáltalán nem szórakozom jól.
HEDVIG Azért nem, mert türelmetlen vagy. Mindent azonnal akarsz.
LISTIUS Látod, ebben igazad van, izgató türelmetlenséget érzek, hogy elvágjam a torkodat.
ZSUZSANNA Uram!
PÁZMÁNY Igen, lányom?
ZSUZSANNA Mi történik velünk?
PÁZMÁNY Imádkozzál, lányom!
LISTIUS Ez az anyám. Most már egészen biztos. Nem akarok találkozni az anyámmal. Oh, bárcsak megmérgeztem volna!
HEDVIG Ha nem akarsz találkozni vele, akkor nem fogsz.
LISTIUS És komolyan azt gondolod, hogy a Magyar Márs nem olyan jó, mint a Szigeti veszedelem?
HEDVIG Sajnos, igen. Egy értelmes mondat nincs benne.
LISTIUS Mit tud Zrínyi, amit én nem?
HEDVIG Mindent jobban tud.
LISTIUS Mit csináljunk az anyámmal?
HEDVIG Zrínyi azonnal tudná, hogy mit kell tennie.
LISTIUS Talán szerelmes vagy belé?
HEDVIG És ha igen?
LISTIUS Az anyámmal együtt téged is meg kellett volna mérgezzelek!
ZSUZSANNA Uram?
PÁZMÁNY Igen, lányom?
ZSUZSANNA Mi lesz velünk?
PÁZMÁNY Ne félj, lányom!
ZSUZSANNA De mi történik velünk?
PÁZMÁNY Minden bizonnyal kálvinista prédikátorok törtek ránk. Nem bírták elhordozni az Isteni igazságra vezérlő kalauz igazságát.
ZSUZSANNA Mit fognak tenni velünk?
PÁZMÁNY Homo cum in honore esset, non intellexit; comparatus est jumentis insipientibus, similis factus est illis.
ZSUZSANNA Nem tudok latinul.
PÁZMÁNY És akkor eljönnek az ebek.
LISTIUS Hülye ötlet volt idejönni. Mostantól nem hagyom magam félrevezetni. Gyere!
HEDVIG Hova megyünk?
Listius, Hedvig el. Zsuzsanna és Pázmány a pokróc alatt.
ZSUZSANNA Hova lettek az ebek?



12. JELENET



Listius László testvérének várában. Széchy Mária, Listius sógornője szépítkezik, csinosítja magát. Bejön Listius.
MÁRIA Jól aludtál, kedves sógorom?
LISTIUS Jól. Ferenc mikor jön haza?
MÁRIA Azt nem tudom.
LISTIUS És te, nem unatkozol itt egyedül?
MÁRIA Nem. Rengeteg dolgom van.
LISTIUS Mi?
MÁRIA Hát... a cselédek, a ... földek, a parasztok...
LISTIUS Értem. Szép vagy ma.
MÁRIA Köszönöm.
LISTIUS Anyám neked nem adott Pázmány-képet?
MÁRIA Nem, nekünk nem adott.
LISTIUS Kár. Illene ide.
MÁRIA Nem számítottam a látogatásodra. Mi szél hozott erre?
LISTIUS Csak úgy. Gondoltam, beugrok. Vagy talán zavarlak?
MÁRIA Dehogy. Csak meglepődtem.
LISTIUS Eszembe jutottál, és eljöttem. Van borod?
MÁRIA Persze. Hozok.
Mária el. Bejön Hedvig.
HEDVIG Mit csinálunk itt?
LISTIUS Te semmit.
HEDVIG Azt hittem, utálod a bátyádat.
LISTIUS Bebizonyítom neked, hogy az eposzom egy remekmű.
Bejön Mária a borral.
MÁRIA Ferenc nem szokott inni.
LISTIUS Megvan neked Zrínyi kötete?
MÁRIA Nem szeretem Zrínyit.
LISTIUS Hát persze hogy nem. Mert te ennél sokkal finomabb vagy. Milyen szép a kezed!
MÁRIA Mit művelsz?
LISTIUS Azon gondolkodtam, hogy ki kellene találnunk valami szórakozást. Rendezzünk farsangot!
MÁRIA Augusztusban?
LISTIUS Te lehetnél, mondjuk, Alektó fúria.
MÁRIA Fúria??? Nem leszek fúria!
LISTIUS Nem, igazad van, legyél inkább Nagy Sándor!
MÁRIA Nagy Sándor??? Legyek férfi???
LISTIUS Elég férfias alkat vagy, drága Mária sógorasszony.
Mária pofon vágja.
LISTIUS Igen. Nagy Sándor leszel.
HEDVIG Te kinek öltözöl, uram?
LISTIUS Nérónak. Te pedig Lajos leszel, a gyerekkirály.
Listius öltöztetni kezdi őket.
HEDVIG Így akarsz jobb lenni Zrínyinél?
MÁRIA Nem akarok férfi lenni.
LISTIUS Vedd le a ruhád!
MÁRIA Dehogy veszem!
LISTIUS Akarsz játszani?
MÁRIA Nem.
LISTIUS Szép vagy?
MÁRIA Igen.
LISTIUS Akkor mutasd meg!
Mária leveszi a ruháját. Listius férfiruhát ad rá.
HEDVIG Ez a három ember nem is találkozhatott.
LISTIUS A térben nem, de a végtelen időben igen.
MÁRIA A pokolra gondolsz?
LISTIUS Ha azt mondanám, hogy gyere velem, megtennéd?
MÁRIA Elment az eszed?
LISTIUS Szereted a bátyámat?
MÁRIA Milyen kérdés ez? Persze hogy szeretem.
LISTIUS Te csodálatos vagy.
MÁRIA Persze hogy az vagyok.
HEDVIG Én mit csináljak?
LISTIUS Halj meg!
Listius bevonszol a színpadra egy kád vizet.
LISTIUS Fulladj meg!
MÁRIA Ez jó játék!
HEDVIG Mária nemcsak szép, de okos is.
LISTIUS Ez így van. Csináld!
Listius benyomja a fejét a vízbe.
MÁRIA Mit csinálsz?
LISTIUS Tanulmányt végzek.
MÁRIA Megölöd!
LISTIUS Nem, azt nem akarom.
Elengedi Hedviget.
MÁRIA Ez nem vicces.
LISTIUS Ki a jobb, én vagy Zrínyi?
HEDVIG Te, aki az előszóban oldalakon keresztül Nérót dicsőíted?
LISTIUS Mi bajod van Néróval?
HEDVIG Azon kívül, hogy megölte az anyját és a feleségét??
LISTIUS Egy zseni volt!
HEDVIG Ezért jobb költő Zrínyi.
MÁRIA Nekem ebből elég volt!
LISTIUS Mária drága, mondani akarok valamit! Rég meg kellett volna tennem, de a helyzet az...
MÁRIA A lovászfiú.
LISTIUS Tessék?
MÁRIA A lovászfiú bámul minket.
LISTIUS Menj ki!
HEDVIG Nem.
Listius Mária fülébe sugdos. Mária vihog. Listius újabb dolgokat sugdos, Mária újra vihog stb.
HEDVIG Ne hidd el egy szavát sem!
MÁRIA Te még mindig itt vagy?
HEDVIG Tudod, hány... nővel bánt már el?
MÁRIA Nincs több szükség itt rád, elmehetsz.




13. JELENET



Listius, Hedvig és Mária az úton.
MÁRIA Hova viszel? Miért nem kocsival jöttünk? Hideg van. Fázom. Pihenni szeretnék. Fáradt vagyok.
HEDVIG Minek kellett elhozni ezt az ostoba libát?
LISTIUS Hallgass!
MÁRIA Mikor állunk meg?
HEDVIG Ha legalább szép lenne.
MÁRIA Nem ezt ígérted!
HEDVIG De nem elég, hogy nem szép, de még vén is ráadásul.
LISTIUS Elég!
MÁRIA Ferenc nem így szöktetett meg.
LISTIUS Elég!
HEDVIG Hova megyünk?
LISTIUS Nem tudom még.
HEDVIG Mit csinálunk vele?
LISTIUS Nem tudom.
MÁRIA Nem a váradba megyünk?
HEDVIG Adjuk el!
LISTIUS Már nem félsz a kárhozattól.
HEDVIG De igen. De akkor is adjuk el!
MÁRIA Haza akarok menni!
LISTIUS Csend legyen!



14. JELENET



Listius, Hedvig és Mária egy hatalmas sík mezőn vannak.
HEDVIG Hol vagyunk?
LISTIUS Tanulmányútra jöttünk.
MÁRIA Most már egyáltalán nem talállak olyan kedvesnek.
HEDVIG Miért, eddig talán az volt?
LISTIUS Ahhoz, hogy meg tudjam írni a nagy művemet, látnom kell, ahol az események megtörténtek.
HEDVIG Mohácsra hoztál minket?
LISTIUS Igazad volt. Nem vagyok olyan jó, mint Zrínyi. És miért nem? Mert hiányzik belőlem az átélés.
MÁRIA Meg az előzékenység. Vigyél haza!
Megjön Rusztem.
LISTIUS Rusztem barátom! Végre!
RUSZTEM Azt hittem, nem lesz társaságunk.
LISTIUS Ők nem számítanak. Elhoztad, amit kértem?
RUSZTEM Igen, de sokba fog ez kerülni neked.
LISTIUS Bármit megadnék érte. Mutasd!
Rusztem elővesz egy paksamétát. Listius megragadja, elkezdi nézegetni.
LISTIUS Ez törökül van.
RUSZTEM Ez így van.
LISTIUS Én nem tudok törökül.
RUSZTEM Hoztam egy szótárt is.
Rusztem elővesz egy szótárt.
LISTIUS Kétezer-három??? De hát mi a tizenhetedik században vagyunk!
RUSZTEM Ja! Tényleg!
Rusztem elteszi a szótárt.
RUSZTEM Akkor tanulj meg törökül!
LISTIUS Ezért nem fizetek egy vasat sem.
RUSZTEM Még mindig szerelemes vagy Zrínyibe?
HEDVIG Tudtam.
LISTIUS Ugyan. Kit érdekel?!
MÁRIA Te Zrínyit szereted?
RUSZTEM Sajnálom a múltkori incidenst Mehmet béggel.
LISTIUS Nem tehetsz róla, hogy hamarabb visszajött.
RUSZTEM Én küldtem oda.
LISTIUS De miért?
RUSZTEM Felbosszantottál.
LISTIUS Ezt a nőt ajánlom, ha lefordítod nekem Szulejmán szultán naplóját.
RUSZTEM Ki ez a nő?
LISTIUS A feleségem.
MÁRIA Még nem vagyok a feleséged.
RUSZTEM Nem azt mondtad, hogy szinte még gyerek a feleséged!
LISTIUS Ezt mondtam? Hát egy kicsit megöregedett.
RUSZTEM Az anyádat akarod eladni nekem?
MÁRIA Nem adhatsz el, mint egy lovat!
LISTIUS Nem a legfiatalabb, de még nem is szép. És tényleg nem a feleségem.
RUSZTEM Mit csináljak én egy nővel?
LISTIUS Tud főzni.
MÁRIA Haza akarok menni!
LISTIUS Megvarrja a ruhádat.
RUSZTEM Nem tudom.
LISTIUS Vagy eladod valakinek a táborban. Na???
RUSZTEM Inkább ez a lovászfiú kellene.
LISTIUS Őt nem adom.
RUSZTEM Akkor nincs üzlet.
LISTIUS Rusztem, drága barátom. Kell nekem az a napló!
RUSZTEM Akkor fizess érte!
LISTIUS Mit akarsz?
RUSZTEM Azt, hogy kezdjünk mindent elölről. Ráadásnak a lovászfiúdat!
LISTIUS Ez tényleg Szulejmán naplója?
RUSZTEM Nézd meg!
LISTIUS Nem tudok törökül.
RUSZTEM Akkor kénytelen vagy hinni nekem.
LISTIUS Olyan vagy, mint egy gyerek.
RUSZTEM Akarod Szulejmán Mohácsról írt naplóját vagy sem?
LISTIUS Mindennél jobban.
RUSZTEM Egészen véletlenül van nálam egy fordítás.
Rusztem egy újabb paksamétát húz elő.
LISTIUS Bármit kérhetsz.
RUSZTEM A lovászfiút.
LISTIUS Hedvig, mutasd meg neki a melledet!
HEDVIG Nem.
LISTIUS Hidd el, jobban jársz a banyával! Ez a fiú itt a feleségem.
RUSZTEM Elviszem a nőt, és még ezer aranyat kérek!
HEDVIG Nincs nekünk pénzünk.
LISTIUS Tessék.
Listius több zacskó aranyat dob Rusztemnek. Rusztem összeszedi a pénzes zacs­kókat. Megragadja Máriát.
RUSZTEM Majd látogass meg, ha túlvagy a Zrínyiden. Isten veled.
Rusztem el Mária minden tiltakozása ellenére.
HEDVIG Honnan van pénzed?
LISTIUS Itt fogunk éjszakázni. Magamba kell szívnom ennek a helynek a szellemét.
HEDVIG Honnan van a pénz?




15. JELENET



Hedvig és Listius alvásra készülnek a mohácsi csatamező színhelyén. Jön Ördög most már „klasszikus" Ördög alakban. Paták, szarvak, vasvilla stb.
ÖRDÖG Megjöttem.
HEDVIG Istenem! Ez az Ördög!
LISTIUS Aludj, szívem, ne beszélj!
HEDVIG El fog vinni az Ördög magával. Mindketten megbűnhődünk.
LISTIUS Ne légy ostoba!
HEDVIG Végünk van.
LISTIUS Csak maskarát hord.
HEDVIG Miért tenne ilyet?
LISTIUS Hogy jól rád ijesszen.
ÖRDÖG Szégyellem is magam. Ha valamit utálok, az a sematikus gondolkodásmód. Ha megbocsátanak.
Behoz egy bőröndöt, és elkezd átöltözni. Leveszi az ördögmaskarát, és szmokingot húz, fekete lakkcipővel.
ÖRDÖG Tudják, nem egyszerű nekem. Ez a sok jövés-menés. Az emberek olyan érthetetlenek.
LISTIUS Nem tudom, ki maga, de nagyon jól csinálja. Egy percig már majdnem azt hittem.
ÖRDÖG Mit hitt?
LISTIUS Tudja, azt az ostobaságot.
ÖRDÖG Mondja, mit csináljak magával?
LISTIUS Ha megmutatná.
ÖRDÖG Mit?
LISTIUS Hát azt.
ÖRDÖG Mit?
LISTIUS Tudja.
ÖRDÖG Nem.
LISTIUS Azt.
ÖRDÖG Jó, de mi az?
LISTIUS Nem mondhatom ki.
ÖRDÖG Azért próbálja meg.
LISTIUS Hát...
ÖRDÖG Igen?
LISTIUS Izé.
ÖRDÖG Na!
HEDVIG A pokolba!!!




16. JELENET



A pokolban, ami leginkább egy gyorséteremre hasonlít, ahol minden mű és műanyag. Műanyag asztalok, műanyag székek, művirágok, műhamburgerek, műanyag pró­ba­babák a pincérnők.
ÖRDÖG Elnézést kell kérnem, nem túl jó a fantáziám.
HEDVIG Mi ez itt?
ÖRDÖG A hely, amelyet a férje látni óhajtott.
HEDVIG Ez nem az.
LISTIUS Én sem ilyennek képzeltem.
ÖRDÖG Mindig zavarba jövök a kliséktől, de igyekszem javítani a helyzeten.
A háttérben megszólal a Nessun Dorma. És begurul egy koporsó a színpadra. Egy nagyon sovány alak kullog a nyomában (Lélek). A koporsó fedele felcsapódik, és felül benne egy másik alak (Test).
ÖRDÖG Ez már közelebb áll az önök elképzeléseihez?
HEDVIG Ez a lelked, László. Az meg a tested.
LISTIUS Túl élénk a fantáziád.
LÉLEK Ím, elődbe jöttem, nyavalyás testem, kivel e világon volt szövetségem. Elég nagy fájdalom, hogy régi szállásom nem bírhatom veled, én édes pajtásom. Kelj ki koporsódnak sötét verméből, szállj ki életednek dögszagú tömlöcéből!
TEST Mi van?
LISTIUS Igen. Ez tényleg én vagyok.
LÉLEK Oh, kit Isten hatalmas kezei ékesen alkottak, s vigyázták szemei, s kinek megigazulást hoztak szent sebei, most megboldogultál, mint... mások.
TEST Ez nem igaz.
LÉLEK Ez-é az a te régi dicsért boldogságod? Ily kicsinyt fénylett-e a te szerencsés napod?
TEST Élek. Nézd!
Ugrálni kezd.
TEST Tudna egy halott így csinálni?
LÉLEK Oh, fonnyadt virágszál, ki minap virágoztál, sok ékességiddel kedved szerint játszottál, most minden vígságtól immár eltávoztál. Hol van szép feleséged, ki reád mosolygott? Vigasztalásodra téged csókolgatott, fényes ruhájában mint angyal forgolódott?
ÖRDÖG Igen, egy kicsit valóban túllőttem a célon. De megoldom.
Test előkap egy revolvert, lelövi a Lelket. Az összeesik, de nem lesz véres. Test vissza­fekszik a koporsóba, magára zárja és kigurul.
HEDVIG Miért ölte meg?
ÖRDÖG Igen, ez is túlzás volt. Érzem. Azt hiszem, túl sok krimit nézek.
LISTIUS Ócska csaló vagy. Még egy rendes alvilágot sem képes felmutatni.
ÖRDÖG Milyen alvilágra gondol?
LISTIUS Amilyen Homérosznál van. A halott lelkek mondjanak jóslatot!
ÖRDÖG Mire kíváncsi?
LISTIUS Hogy jobb vagyok-e, mint Zrínyi.
HEDVIG Már megint!
LISTIUS Mindig.
ÖRDÖG Maga tényleg rögeszmés. De nekem végül is mindegy.
Bejön Pázmány ókori görögnek öltözve.
PÁZMÁNY Mit csinálsz, fiam?
HEDVIG Olyan ismerős.
LISTIUS Sikeres lesz a művem?
PÁZMÁNY Imádkozzál érte, fiam!
LISTIUS Hát ez?
HEDVIG Most már biztos végünk van. Megöltük. Azért van itt.
LISTIUS Hogy öltük volna meg?
HEDVIG Rátettük a pokrócot.
LISTIUS Abba még senki sem halt bele.
ÖRDÖG Elnézést kérek ezért a kis tréfáért. Valóban neki semmi keresnivalója nincs itt.
Pázmány eltűnik. Ördög kuncog.
LISTIUS Pojáca.
Bejön Borcsa és a parasztasszony szintén görög ruházatban. Némán jönnek be, és Listiust nézik.
LISTIUS Öregasszonyokat nem kérek.
ÖRDÖG Pedig náluk az igazság.
HEDVIG Borcsa néni. Istenem!
LISTIUS Ne kezdd!
Hedvig sír.
LISTIUS Mit tudnak ők az irodalomról?
ÖRDÖG Most már mindent.
LISTIUS Maga a legunalmasabb alak.
Az Ördög ezen egy kicsit megsértődik. Elővesz egy csúzlit a zsebéből, és Listius szemébe csúzlizik.
ÖRDÖG Fogd be, te kis köcsög!
HEDVIG Jaj, nagyon fáj?
LISTIUS Majdnem kiverte a szemem!
ÖRDÖG Lehet rosszabb is.
Bejön Gáspár egy vödör vízzel, és leönti Listiust. Bejön a pap, és fenéken billenti.
ÖRDÖG Én csak a munkámat végzem. De nem érek rá egész nap. Ma még egy kok­télpartim is van.
LISTIUS Hedvig, add a kardomat!
HEDVIG Nem. Ne kezdhetsz ki a Sátánnal!
LISTIUS Ez egy bohóc, aki a bolondját járatja velünk. Ostoba tyúk!
HEDVIG Kérlek, László! Ismerd el, hogy vége van!
LISTIUS A kardot!
Az Ördög előzékenyen átnyújtja neki.
ÖRDÖG Parancsoljon.
Bejön a polgárlány.
POLGÁRLÁNY Engem akar megölni?
LISTIUS Na, ezt nem varrhatja a nyakamba!
POLGÁRLÁNY Itt mindig hideg van.
LISTIUS És talán arról is én tehetek?
POLGÁRLÁNY Lángok marcangolják a testem.
HEDVIG Ismerd be, hogy vége van.
LISTIUS Van nálad egy olló?
POLGÁRLÁNY Nálam van. Ezzel vágtam fel az ereimet.
Listius kikapja a kezéből, az Ördöghöz ugrik, és cikk-cakkokat vág az Ördög elegáns szmokingjába, aki üvöltve tiltakozik.
ÖRDÖG A kedvencem! Na ebből elég!
Sötétség lesz.




17. JELENET



Világos lesz. Bécsben vagyunk. Listius hátrakötözött kézzel térdepel a tönknél. A bakó akkurátus mozdulatokkal élesíti a bárdot. Hedvig a kezeit tördeli.
HEDVIG Mondtam, hogy ne kezdj ki vele!
LISTIUS Ha ennek vége, akkor esküszöm: befalaztatlak.
HEDVIG Imádkozni kellene.
LISTIUS Kihez?
Bejön a király.
KIRÁLY Végre egy jó kis kivégzés. Olyan ritkán van részem ilyenben.
BAKÓ Mindjárt elkezdjük.
KIRÁLY Remek! Alig várom.
LISTIUS Ilyen furcsa álmom még sosem volt.
HEDVIG Mert ez nem álom.
KIRÁLY Szabad az elítélteknek beszélni? És mit keres itt ez a nő?
BAKÓ A felesége. Az volt az utolsó kívánsága, hogy a felesége vele lehessen.
LISTIUS Ez egy rémálom.
HEDVIG Vége van.
LISTIUS Ostobaság! Mohácson vagyunk, alszunk, holnap hazamegyünk, és befejezem az eposzom.
KIRÁLY Eposz? A Magyar Márs? Az egy fércmű!
LISTIUS Látod, hogy álom? Hiszen még nem is fejeztem be.
Ördög megjelenik. Függőágyon fekszik, szívószállal koktélt iszogat, fürdőnadrág­ban van, a háttérben latin jazz szól. Csak Listius és Hedvig látja őt.
ÖRDÖG Te nem is, de én igen.
LISTIUS Ugyan már!
ÖRDÖG Igazán kár érted, grófom, igazán kár. Én csak egy jót szerettem volna beszélgetni. Azonban nagyon felbosszantottál.
Ördög eltűnik.
KIRÁLY Ha egy embert kétszer lehetne lefejezni, akkor önt kétszer kellene azért a firkálmányért.
LISTIUS Hedvig!
HEDVIG Igen?
LISTIUS Ha ez igaz...
HEDVIG Igen.
LISTIUS Szerinted ez igaz?
HEDVIG Igen, drága jó Lászlóm. Nincs tovább.
LISTIUS Egy eposz miatt végeznek ki?
BAKÓ Nem. A hamis pénzverésért.
HEDVIG Még ez is?
LISTIUS De én nem verettem hamis pénzt! Nem mintha nem fontolgattam volna.
Ördög újból megjelenik (zene, függőágy stb.).
ÖRDÖG Te nem is, de én igen.
LISTIUS Akkor fejezzenek le téged!
ÖRDÖG Drága grófom, nem is hiszed el, hogy milyen jól szórakozom.
Ördög eltűnik.
KIRÁLY Kezdünk?
BAKÓ Igen, felség.








Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Magyary Ágnes


Az adatbázis nem tartalmaz hasonló bejegyzéseket.

Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.