Vers, próza / Töredékek a vakondvilágból

Tamás Tímea
Töredékek a vakondvilágból[2016. december]



félek –

nem az egyedülléttől
[egy vakond nem fél a magánytól]
attól félek hogy egy napon
nem találok vissza Indiából
hogy mégis engedek ez új időnek
(mi néha nagyon réginek látszik)
és arra megyek amerre ő megy
s velem is bolondórát játszik

pedig én lassítani szeretnék
fülelni s hallgatni a csendet
hallani amint a hangyák
takarítják télire a vermet
hol majd a királynő tanyázik
s hol majd szeretik őt nagyon

s az alvó magvak szuszogását
fülelni álmatag hajnalon

félek hogy nem találok vissza
a hármasúti állomásra
hol a bundámat bélelt fészek
ismerős illata várja


édesbús

miért remélem
hogy látlak
s ha vége a hallgatásnak
az utca sarkán
szembejössz velem

miért nem látom
élét a fénynek
csak a mélyét
a soha be nem
költözhetőt
miért nem keresek
új szeretőt




Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Tamás Tímea


A szerzőtől még

   A pátrohai nagyhatáron


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.