A holdat vádolom ő a hibás
Hogy kibomlott szerelmem aranyága
Hogy a rügy szirom lett ő a hibás
Hogy sötét széllé hervad nemsokára.

A napot vádolom ő a hibás
Hogy túl nagy álmot szitált sugarára
Hogy láttam ami nincs ő a hibás
Hogy ez is tovasuhan nemsokára.

A vizet vádolom ő a hibás
Hogy jelzi mi a halasztások ára
Hogy vissza mi sem tér ő a hibás
Hogy minden megtörténik nemsokára.

A létet vádolom ő a hibás
Hogy szó és tett s immár minden hiába
Hogy ennyi lehetett ő a hibás
Hogy lehetetlenebb lesz nemsokára.

A múltat vádolom ő a hibás
Hogy ily széppé s örökké nő hiánya
Hogy éltetve pusztít ő a hibás
Hogy elhalványul nemsokára.