Vers, próza / Vakondvilág álma

Tamás Tímea
Vakondvilág álma

[2011. július]



„édeskések itt lenn a gyökerek
ilyen lehet a szerelem íze”



édeskés öröm jár át
amikor veled álmodom


láthatatlan titkos vízjel
vagy bőrömön
a bőrön amellyel élek
néha eszmélek és félek
(pedig ritkán fél a röglakó
tudja már úgysincs lennebb)
ami még enyém volt
de az ítélet
hogy szeretlek téged
elvette azt is


hol vagy?
mintha éleznéd már a késed
a szót a mondatot a rontót
amivel maradék életem lebontod
s a felszínre már soha nem mehetek


* * *



levethető bőrökben járok
mindennap másikat próbálok
hogy tessem néked


vigyázod minden szavam
s távolról is látod mi akad
horogra s miért


pedig nincs kapás
a csalik némán úsznak tova
mint üres papírhajók a Néván


üzenet nélküli kis testek
nem szolgálnak s nem
esdnek csak utaznak mennek


hiába fognád be őket
hiába kötöznéd időbe bőrbe korba
úgysem segíthetnének


hány bőr kellene még
hány élet
s miért kellene hogy tessem néked


álmomban nincs játék levethető
bőr csalétek
ott egy kizöldült világban
a soha meg nem érkezés pillanatában
nevetve élek







Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Tamás Tímea


A szerzőtől még

   Búcsúztatások
   Vakondvilág


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.