Vers, próza / Vers (Versek)

Balási András
Vers (Versek)



Hallod? Kopogás a rozsdás párkányon.
Talán eljött. Vagy csak egy vadgalamb.
A múlt szigetén lebegő félálom,
mint szélben könnyű pára, szétsuhan.


A függöny és a félfa közti résen
bekandikál egy téveteg sugár,
hollóárnyak suhannak rá, s félénken,
elhalóan suttogják: soha már.


Ferdülő fénysáv, messzeségek homálya
foszló emlékek pilléit szitálja,
hulló, porló, aprócska csillagok.


Süllyedő éje csendessége. Hallod?
Elment. Vagy csak a lágy huzat egy ajtót
lassan, mintha vigyázón, becsukott.




Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Balási András


A szerzőtől még

   Ó!
   Szonett
   Tapír
   Új


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.