Vers, próza / Versek

Jász Attila
Versek[2019. április]






[ESŐBEN REPÜLNI.
FÉLÁLOMBAN KEZDENI ÚJRA]


útitársaimnak

Esőben repülünk, szállunk fel és érkezünk,
de a repülés folytatódik a földön is, sajnos az eső is,
de megbarátkozunk vele, jólesik már-már,
így lesz a versben szép, esőáztatta a napunk,

így már nem reménytelenül esik, esett, estünk
a vásárhelyi G. kávézóban, majd hosszú éjszakánk
a hegyek között, és hajnal a ködpárás parajdi völgyben,
ahol eláll egy pillanatra az eső, kitisztul a kép,

ahogy megállunk mi is egy hosszú vagy csak
kimerevített pillanatra, hogy újra kezdődhessen minden,
az eső, a repülés, csillogó aszfalton egy újabb nap,
hazarepülésig, félálomban, belső napsütésben.


[NEM SZAKÍTANI EL. BÁNYATÓ-MEDITÁCIÓ]

Niklaus Brantschennel

Fürödni elvarázsolt bányatóban szeméttelep mellett
jezsuita, zen szerzetessel, meditálni tanyán,
szamárként legelészni, kölyök juhászkutyaként
heverni a porban békésen elnyúlva,

vadidegen emberekkel együtt lenni napokig bezárva egy
meditációs turistaparadicsomba, lebegni csak egész nap
ég és föld között, finom pókfonállal kötődni
ide is, oda is, de nem szakítani el, tanulni élni.

Posticum, Nagyvárad, 2018


[HALVÁNYUL BENNEM.
ERDÉLYBŐL HAZAÉRVE]


Csak el ne halványuljon bennem az isten,
kérlek, csak erre hadd figyeljek mindig,
csak ne az arcom tükröződjön a képernyőn,
ne magamat lássam, miközben írok,

hogy minél jobban megismerhesselek,
megszeresselek, megszerethesselek, kérlek,
a visszapillantó tükörben csak csupasz fákat
lássak, benzintócsa tükrében színes felhőket.


[ÁMULAT-HAIKUSZERŰSÉG.
ALKONYAT ITTHON]


A lemenő nap narancsvörös sugarai
megvillannak egy pillanatra
a közeli faluban lévő távoli, mozdulatlannak tűnő
fagyottfehér szélerőműlapátokon.











Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Jász Attila


Az adatbázis nem tartalmaz hasonló bejegyzéseket.

Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.