Vers, próza / Xenia - Alexander Brodynak

Kovács András Ferenc
Xenia - Alexander Brodynak[2018. december]



(Barátsággal küldöm születésnapjára)

Alexanderem, én köszöntelek most,
Kit barátodul egykor elfogadtál,
Kérlek, bárha bohón s catullusin hat –
Hadd nevezzelek úri bácsikámnak
Néha, hisz Budapesten átutazván
Két messzibb szigetember is rokon lesz
Könyvek közt, valahányszor összefuthat
Írók Boltja terében, értelemnek
Nyílt égboltja alatt, s megint megállhat
Pár szót váltani, diskurálni hosszan
Dolgokról, amik űri semmiségnek
Tűnnek tán, noha létet ékesítők –
Titkok, nők, gyerekek, lovak, nagy álmok,
Élet kincsei, vágyak étke-vétke,
Bor, vér, víz, szerelem, ha körbelüktet
Szellem fénye, beszélgetés, szabadság –
Lobban kósza világok annyi lelke,
Felhőkkel tovaszáll finom szivarfüst,
Mert szép pillanatokra halhatatlan
Élni, s jó alibit találni minden
Múló percre, örömre – már öröklét.

Marosvásárhely, 2017. szeptember 29-én











Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Kovács András Ferenc


A szerzőtől még

   Levéltöredék Liához


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.