Vers, próza / (ablakok, ajtók)

Benő Attila
(ablakok, ajtók)

[Látó, 2010. január]



Kezünk naponta nyitogat
ablakokat, ajtókat,
dobozokat és leveleket;
és valami mégis bent reked.


Hang vagy egy moccanás
a fedél alatt.
Föl nem bontott szándék
névtelen marad.


Növekszik és omlik képzelt tetők orma.
A réseken folyton átkúszik a volna.


A másik világ befalazva, kizárva,
rávetül pórusaink vakablakára.







Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Benő Attila




Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.