Vers, próza / hibátlan hajnalok

Oláh András
hibátlan hajnalok[2021. március]



navigáció nélkül lavíroztunk
a hétköznapok taposóaknái között
próbáltam megfejteni természeted
bekeretezett képeknek öltözve
a múlt kísértetei csüngtek a falakon
sterilizált emlékek
kapaszkodás és kétségbeesés
őrjöngve örvénylő összevisszaság
s azok a hibátlan hajnalok
az a sok véletlenszerű találat
amiről egy Moszkvából hozott
bakelit lemezen Viszockij énekelt…
valahogy folyton orosz szakos
lányokat sodort utamba a sors
mosatlan kávéscsészék az asztalon
s a feltúrt ágy melege
az egymásba olvadó meztelenség
és a mozdulatokat diktáló dallamok
ahonnan szökni már nem lehet
hámozd ki félszeg bugyijából
hörpintsd fel ne törődj semmivel
– véletlenszerűen buggyanó szavak
melyekből egyetlen tárgyiasult
mondat sem születhetett
csak a mindent kívánó áhítat
s az az egyetlen eltévedt pillanat













Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Oláh András


A szerzőtől még

   versenyeink
   zuhanások
   játékaink


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.