Vers, próza / ki hangolja fel

Simonfy József
ki hangolja fel

[Látó, 2006. április]



hangszerem ki
hangolja fel
kezemre kopott
vonója az éjszaka
falcs hangot ad
ötvenkét húrja


egyre csak fogy
ürül s többé nem
telik meg magával
életem – ahogy születtem
a halál előtt éppoly
tudatlan állok


üres visszfényét a
tükör beleveti a
délutánba – mint kinek
se földi se égi kincse
sírja sincsen
temetkezik önmagába




Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Simonfy József


A szerzőtől még

   fehér fáj
   történet
   mielőtt
   ez itt a gyerekszobám
   gyere be


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.