[Látó, 2010. január]

Az évek
pára-könnyűvé,
majdnem átlátszóvá tettek.

Belélegezlek,
kilélegzel.

Ha szűkül a tér,
zihálásaidban fogyatkozom,
levegő-kapkodásaimban sodródsz.

Olykor arra gondolsz,
ha visszatartanád magad,
mint a gázkamrába zártak,
fuldokolnánk-e hallgatag?