Vers, próza / véletlenül

Dimény H. Árpád
véletlenül[2014. március]



egyszer véletlenül elküldesz egy üzenetet egy gyorsabb
kattintás egy elvétett betű aztán valaki visszaír öröm vagy
és Márait idéz meg hogy a szamoszi bornak különös
klasszikus az íze Leccet említi az is félig-meddig
Görögország hattyút is látott úszni talán éppen Zeusz
indult Lédához a szárnyain kúszó vízcseppekkel
párolgott a szerelem ezt már egy teaházban mondja
ahol a pincér vizet hoz a kávéhoz Sienáról mesél
a legszebb olasz város amit eddig látott csillag
alakban sorjáznak dombjai és a hegyek akkorák
mint lenniük kell később már azzal hív fel hogy
fáradt hajósként fekszik Dodona homokjában
Nerudától lop istennőnek szólít akinek édes bimbóiból
mézízű gyönyörűség fakad neki a haldoklónak onnan
már egy lépés és a szelídített állat szeme dicsér térdre
hull te pedig korántsem véletlenül gyors mozdulattal
megoldod nadrágját és azt mondod hadd lássam





Kinyomtat
        
E-mailben tovább küldi


A szerzőről:

Dimény H. Árpád


A szerzőtől még

   erzsinéném
   a kazánház
   lépcsőházajtó
   apám hatodik levele


Copyrights 2014 Látó Szépirodalmi Folyóirat.